Bevált a jegybanki eszköztár, csökkenhet az ország külső sérülékenysége


2014. júl 28. írta: Magyar Takarék

Jól fogynak az állampapírok

A pénzintézetek  állampapír-vásárlásának ösztönzését és Magyarország magas bruttó külföldi adóssága leépítésének felgyorsítását célozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén áprilisban bejelentett monetáris intézkedéscsomagja. Úgy tűnik, hogy a hazai bankok forrásainak átterelése a kéthetes jegybanki kötvényből az állampapírok felé sikeresen indult: június végén a jegybanki kötvények állománya közel 700 milliárd forinttal volt alacsonyabb, mint a bejelentés idején. A belföldi finanszírozás részarányának növekedése valóban enyhíti hazánk külső sérülékenységét – vélik a Takarékbank elemzői.

A Magyar Nemzeti Bank áprilisban jelentette be, hogy augusztusig jelentősen megváltoztatja monetáris politikai eszköztárát, mellyel két fő célt kíván elérni. A fő jegybanki instrumentumban (a kéthetes kötvényben) „tétlenül” fekvő banki források volumenének csökkentésén keresztül egyrészt a forint állampapír-piac felé igyekszik terelni a pénzügyi rendszer fölös likviditását, másrészt az eszközhöz való hozzáférés szigorításán keresztül a külföldi adósság leépítését kívánja felgyorsítani. A két célt a jegybank egy füst alatt tervezi elérni azáltal, hogy a kéthetes kötvényt betétté alakítja át. A szabadon hozzáférhető kötvénnyel szemben ugyanis betételhelyezésre csak a jegybank minősített ügyfélköre (hivatalos partnerei) jogosult, a betét ugyanakkor a kötvénnyel szemben nem jelent alkalmas fedezetet a jegybankkal bonyolított likviditási ügyletekben. Az első jellemző kizárja a külföldi bankok egy részét az új jegybanki instrumentum igénybevételéből, a második pedig még a partnerintézményeket is arra kényszeríti, hogy a jegybanki eszköz helyett a fedezetként is elfogadott állampapírokban tartsa szabad likviditását.

Természetesen a mindössze kéthetes lejáratú jegybanki eszközzel szemben a hosszabb lejáratú állampapírokba történő elmozdulás jelentősen megnövelné a bankok kamatkockázatát, így ennek enyhítésére az MNB a kamatkockázatot enyhítő új eszközöket, egy három- valamint egy ötéves kamatcsere-ügyletet jelentett be, az ÁKK pedig módosította állampapír-kibocsátási tervét, amelyben nagyobb szerepet adott a változó kamatozású (azaz ugyancsak a kamatkockázatot mérséklő) papíroknak. Ennek keretében került kibocsátásra egy új, hároméves, változó kamatozású sorozat, és megnövelték egy már korábban a piacon lévő ötéves sorozat aukciós volumeneit is.

Már a bejelentést követően jelentős hozamcsökkenést tapasztalhattunk a hosszabb állampapírok körében, ami egyértelműen jelezte, hogy megnőtt a bankok érdeklődése az iránt, hogy több állampapírt tartsanak eszközeik között (európai viszonylatban a magyarországi bankok viszonylag alacsony arányban állítottak be állampapírokat mérlegeik eszközoldalára). Az MNB április 24-én jelentette be intézkedéseit; az MNB-kötvényekben ekkor 5315 milliárd forintnyi pénzösszeg parkolt. Június végéig, csaknem megszakítatlan csökkenés mellett a jegybanki kötvények állománya 4640 milliárd forintra csökkent, vagyis már majdnem 700 milliárd forinttal volt alacsonyabb, mint a bejelentés idején. Az új, hároméves változó kamatozású kötvényből ugyanezen időszak alatt 166 milliárdnyit értékesített aukciókon az ÁKK, míg az ötéves változó kamatozású kötvény állománya 66 milliárd forintnyival hízott. Komoly túlkereslet jelentkezett a fix kamatozású kötvények aukcióin is, amelyek következtében a hároméves benchmark hozam az április 24-i 4,3%-ról június utolsó napjára 3,07%-ig süllyedt, az ötéves hozam ugyanezen időszak alatt 4,57%-ról 3,33%-ra esett, a tízéves hozam pedig 5,49%-ról 4,39%-ig jött le. Mivel az ÁKK az utóbbi két hónapokban a rövidebb lejáratokon már nettó törlesztő volt, az állampapírokban megtestesülő adósságportfolió átlagos lejárati ideje növekedésnek indult egy nemzetközileg igen alacsony szintről.

 kép 1.jpg

Tény, hogy a hosszabb állampapírok iránti kereslet élénkülését a jegybank azzal is elősegítette, hogy a június 26-án első ízben lebonyolított kamatcsere-ügyletek folyamán jócskán a piaci árak alá ment: a hároméves lejáraton 2,25%-ban, az ötévesen 2,38%-ban határozta meg az általa elfogadott minimális fix kamatot (több mint 50 bázispontos diszkont az aktuális piaci swap rátákhoz képest), miközben ő maga a hathónapos BUBOR-t fizeti a csereügylet változó kamatozású lábán. Nem véletlen, hogy a felkínált 40 milliárdos mennyiségre 193 milliárdos érdeklődés jelentkezett a bankok részéről, melyet látva az MNB végül is 130 milliárdnyi ajánlatot fogadott el (3 milliárdot a hároméves, 100 milliárdot az ötéves konstrukcióban). Ezzel jócskán lejjebb nyomta a teljes swap-görbét, s mivel a bankok a szerződött volumennel megegyező mennyiségben kell, hogy megnöveljék állampapír-állományukat, a hozamgörbére is azonnali erős nyomás helyeződött. Egészében véve úgy tűnik, hogy a hazai bankok forrásainak átterelése a jegybanki kötvényből az állampapírok felé sikeresen indult.

Mindez az ország szempontjából azért előnyös, mert olcsóbban finanszírozható a költségvetés, ráadásul nő a büdzsé belföldi forrásainak részaránya. A belföldi finanszírozás részarányának növekedése pedig enyhíti a külső sérülékenységünket. (Hiszen Magyarország a fundamentumai alapján a meglehetősen sérülékeny országokkal tartozik egy kockázati csoportba, így fokozottan kitett a külföldi befektetők hangulatváltozásaiból eredő hozamingadozásnak.) Az állampapírpiacra az MNB intézkedéseinek köszönhetően most beáramló extra 600-800 milliárd forint azt is szükségtelenné teszi, hogy 2014 hátralevő részében Magyarország kimenjen a nemzetközi kötvénypiacokra.

kép2.jpg

Végezetül érdemes visszatérni az MNB bejelentésének ama aspektusára is, miszerint az MNB kötvény betétté alakítása (amely egyébként csak augusztus 1-től lesz effektív) a külföldi bankok jó részét kiszorítja a jegybanki instrumentum igénybevételéből. A nemzetközi tartalékok jelenlegi szintje mellett az sem jelentene problémát, ha az így felszabaduló forrásaikat az érintett intézmények nem fektetnék forinteszközökbe, hanem átváltanák és kivinnék az országból. A rövid lejáratú külföldi adósság csökkenésén keresztül valójában ez is az ország sérülékenységét csökkentő, de legalábbis érdemben nem rontó fejlemény lenne.      

 

Szólj hozzá

állampapír TakarékBank