Takarékbank: csökken a forintra háruló nyomás a kamatvágási ciklus végével


2014. júl 23. írta: Magyar Takarék

A tegnapi 20 bázispontos kamatvágással az MNB lezártnak tekinti a 2012 augusztusában megkezdett és 24 alkalommal megszakítás nélkül lebonyolított kamatvágási ciklust. A 2,10%-os kamatszint a jegybank szerint biztosítja a középtávú inflációs cél elérését és segíti a reálgazdaság élénkítését. A Takarékbank elemzői szerint ezzel megszűnik a kamatpálya alját illető bizonytalanság, így a forint a makrogazdasági fundamentumok alapján erősödésnek indulhat és már rövidtávon is – a korábban prognosztizált 305-315-ös sáv helyett – a 300-310-es sáv lehet a mérvadó az euróval szemben.

Az ilyenkor szokásos közlemény kiadása helyett rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az MNB a tegnapi, 20 bázispontos kamatvágást követően. Ennek fő üzenete, hogy a mai lépéssel az MNB lezártnak tekinti a 2012 augusztusában megkezdett (és 24 alkalommal megszakítás nélkül folytatott) kamatvágási ciklust, mert a jelenlegi 2,10%-os kamatszint biztosítja a középtávú inflációs cél elérését és segíti a gazdasági növekedést is. Középtávú inflációs cél alatt változatlanul a 3±0,5%-os sávon belüli érték értendő, míg a kívánatos reálgazdasági teljesítmény vonatkozásában Matolcsy György jegybankelnök 4%-os GDP-növekedést és 4% alatti munkanélküliségi rátát kitűző gazdaságpolitika támogatására tett utalást. A sajtótájékoztatón az MNB hangsúlyozta, hogy a monetáris kondíciók tartósan lazák maradnak; a Monetáris Tanács reményei szerint a 2,10%-os kamatszint akár 2015 végéig fennállhat.

A bejelentés egyik jelentősége az, hogy a kamatpálya alját illető bizonytalanság megszűnik, és így a forint a makrogazdasági fundamentumok alapján erősödésnek indulhat. Komolyabb erősödésnek egyelőre akadályát jelenti a devizahitelek kivezetésével kapcsolatos bizonytalanságok sora, de a Takarékbank elemzői úgy vélik, hogy már rövidesen a 305-315-ös helyett inkább a 300-310-es sáv lesz mérvadó a forint számára az euróval szemben. 

A bejelentés másik fontos eleme, hogy a jegybank kimondottan az inflációs cél biztosításának rendeli alá, hogy a továbbiakban lesz-e szükség újabb kamatvágásra (de ilyen a közeljövőben egyelőre nem várható), vagy kamatemelésre. Az biztos, hogy 2016 előtt az Európai Központi Bank laza monetáris kondíciókat tart fenn, erről az oldalról tehát nem irreális elképzelés, hogy 2015-ben még ne kelljen a kamatemeléshez nyúlni az MNB-nek. Magyarországot azonban a befektetők és a hitelminősítők még mindig a sérülékenyebb gazdaságok között tartják számon, ezért, amennyiben a Fed 2015-ben már megkezdődő kamatemelési ciklusa a feltörekvő gazdaságok pénz- és tőkepiacait nyomás alá helyezi, nem biztos, hogy Magyarország képes lesz a 2,10%-os kamatszintet 2015 folyamán végig tartani. Helyes monetáris politikai kommunikációval az azonban mindenképpen elkerülhető, hogy hirtelen, ugrásszerűen kelljen belevágni egy esetleges kamatemelési ciklusba.

Szólj hozzá