Vége a jogi vitáknak: az AB döntött a fennmaradt két ügyben is


2014. júl 08. írta: Magyar Takarék

Az Alkotmánybíróság (AB) ma közzétett határozatában visszautasította a Veszprémi Törvényszék és a Fővárosi Törvényszék által az integrációs törvénnyel kapcsolatban indított bírói kezdeményezéseket. Az már múlt héten kiderült, hogy a törvény konstrukcióját érdemben nem kifogásolta az Alkotmánybíróság, és a törvény kapcsán megfogalmazott aggályok a takarékszövetkezeti integráció működését sem érintik lényegesen. A testület néhány kisebb kifogástól eltekintve szabad utat engedett a takarékszövetkezeti integrációnak. Ezzel végleg lezárulhatnak az integrációs törvénnyel kapcsolatos jogi viták, és lehetővé válik, hogy a szövetkezeti hitelintézetek az integrációs törvényben lefektetett célok mentén rövid időn belül egységes, minden eddiginél biztonságosabb, az ügyfeleiknek korszerű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó, versenyképes pénzügyi csoporttá váljanak.

A Fővárosi Törvényszék bírája által indított kezdeményezés kapcsán az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy a bírói kezdeményezés megfelel-e a törvényi feltételeknek. A testület megállapította, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény nem teszi lehetővé a bíró számára, hogy utólagos, úgynevezett absztrakt normakontrollt kezdeményezzen. A bíró ugyanis csak akkor fordulhat az AB-hez, ha az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelynek alaptörvény ellenességét észleli. A Fővárosi Törvényszék előtt folyó, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), mint felperes és a Magyar Állam és további öt alperes között folyó perben azonban – kártérítési per lévén – az AB szerint nem volt szükség az integrációs törvény alkalmazására.

Az AB azt is kimondta, hogy a bíró nem a saját eljárásában felmerülő alkotmányossági aggály(oka)t fogalmazott meg (hanem példátlan módon a felperes alkotmányjogi panaszára hivatkozott – a szerk.), nem mutatta be, hogy a támadott jogszabály esetleg annak egyes konkrét rendelkezései milyen módon függenek össze a konkrét bírósági eljárással és döntéssel.

Az alkotmánybíróságról szóló törvény szerint az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia. Ebből következően, ha a kezdeményező bíró nem is állítja, hogy a támadott normát az ügyben alkalmazni kellene, vagy nem mutat rá az alkotmányellenesnek vélt norma és az egyedi ügy kapcsolatára oly módon, hogy az összefüggés az Alkotmánybíróság számára az indítvány tartalmából egyértelműen megállapítható legyen, az alkotmánybírósági eljárás lefolytatásának nincs helye.

A veszprémi törvényszék bírájának kezdeményezésével szemben hasonló megállapításokat tett a testület, továbbá jelezte, hogy a bíró által kifogásolt és kezdeményezésként befogadható jogszabályi rendelkezések alkotmányosságáról már korábbi – múlt héten szerdán közzétett – határozatában döntött.

Az Alkotmánybíróság két tegnapi döntésével pont került a takarékszövetkezeti szektor megújításával kapcsolatos jogviták végére. A törvényt övező jogi viták lezárása elősegíti, hogy minden érintett szereplő bevonásával – takarékszövetkezetek, szövetkezeti bankok, OTSZ – felgyorsuljon a tavaly nyáron elindult integrációs folyamat, hozzájárulva ezzel a gazdaság és a magyar vidék fejlődéséhez, valamint a munkahelyek megőrzéséhez.

 header.jpg

Szólj hozzá