Nekünk kell sikerre vinni az integrációt - interjú Sebestyén Istvánnal, a Takarékbank új elnökével


2014. jún 30. írta: Magyar Takarék

Nem lett igazuk azoknak, akik a takarékszövetkezeti integráció miatt ijesztgettek, például veszélyben látták már a betétesek pénzét is. A szektor piaci részesedését 5 éven belül szeretnénk kétszeresére-háromszorosára növelni - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Sebestyén István, a takarékok központi bankjaként működő Takarékbank frissen kinevezett elnöke, cáfolva ugyanakkor, hogy kereskedelmi banki logikával működnének a takarékok a jövőben. A következő hónapokban további nagy változások várhatók a szektorban, aminek az eredményeit hamarosan az ügyfelek is láthatják.

Nagyjából tavaly ilyenkor indult el a takarékszövetkezetek mostani integrációja. A Fókusz Takarék akkori és a Takarékbank mostani vezetőjeként hogy látja, hová sikerült eljutniuk egy év alatt?

Az elmúlt egy év alatt olyan változások indultak el, amelyre a szektor önerőből az elmúlt húsz évben nem volt képes. Tizenhat éve dolgozom ezen a területen, így kellő rálátással mondhatom, hogy már hosszú évek óta égető szükség volt az integráció megújítására. Bár a korábbi integrációs törekvések célja 80-90 százalékban hasonló volt a mostanihoz, a végrehajtás rendre kisiklott, mert az egyéni érdekek mindig felülírták a közös célokat. A pénzügyi szektort sújtó válság után azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez az állapot nem tartható tovább. A tavaly nyáron elfogadott integrációs törvénynek és az állami ösztönzésnek köszönhetően felgyorsult és határozott irányt kapott a folyamat, a vitorlát végre megfújta a szél. Vidéki gyerek vagyok, azt vallom, hogy a jövő jobb lesz. A reménykedésre kellő alapot adnak az eddig elért eredmények.

IMG_5735_retus.jpg

Térjünk a konkrétumokra: mit sikerült eddig elérni?

Egyrészt létrejött a szektor biztonságos működéséhez és a korábbinál jóval hatékonyabb üzleti együttműködéséhez szükséges intézményrendszer. A törvénynek megfelelően a korábbi intézményvédelmi alapokat - ezek közül a legnagyobb az OTIVA volt - felváltotta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ), amely biztosítja a szektor közös tőkemegfelelését, és biztos védelmet nyújt a pénzügyi megingásokkal szemben. A Takarékbank pedig azzal, hogy átvette a törvényben neki adott jogköröket, ténylegesen a szektor üzleti együttműködését irányító, koordináló központi bankká vált. Másrészt elkészültek a legszükségesebb szabályzatok, és elfogadtuk a bank új feladataihoz igazodó szervezeti és működési szabályzatot is. A szövetkezeti hitelintézetek nyár óta új, az SZHISZ által kidolgozott egységes alapszabály és egyéb prudenciális szabályzatok – például egységes számviteli elvek – szerint működnek. Tavaly decemberben pedig elindult az integráció üzleti növekedésének alapjául szolgáló kockázati közösség kialakítása is, amelynek jelenleg - a Takarékbankkal és az SZHISZ-szel együtt - 20 tagja van, és a tervek szerint év végére teljes körűen kiépül.

Ha jól sejtem, a munka dandárja azért még hátravan: egységes informatika, kockázatkezelés, marketing és jól látható stratégia a cél. Mikor lesz kész mindez?

 

Az ország minden pontján egységes termékekkel, egységes arculattal, korszerű pénzügyi szolgáltatásokkal szeretnénk kiszolgálni az ügyfeleinket. Ehhez először is üzleti tervet és üzleti stratégiát kell kidolgoznunk. Ez már a nyár és az ősz folyamán megtörténhet. Ezt követi a jelenleg még tervezési szakaszban lévő, az ügyfelek kölcsönös kiszolgálásához elengedhetetlen egységes informatikai rendszer kiépítése és a közös marketingstratégia megalkotása. Utóbbiak akkor válnak időszerűvé, amikor a stratégiai irányok már egyértelművé váltak. Mindezek felett az egyik legnagyobb kihívást minden bizonnyal az oktatási, illetve más HR-feladatok jelentik majd, hiszen a szektorban közel hétezer munkavállaló dolgozik. Az ügyfelekhez először az új marketingüzenetek juthatnak el, akár már idén.

Egy éve azt is ígérték, hogy széleskörű átvilágítást hajtanak végre a takarékszövetkezeti szektoron. Mekkora csontvázak hullottak ki a szekrényből, például pótlólagos céltartalékolási igény formájában? Lesznek-e erről nyilvános információk?

Az átvizsgálás nem önmagáért való cél, hanem az átláthatóság megteremtését szolgálja. Transzparens működés nélkül ugyanis nem lehet egyetemleges felelősségen alapuló kockázati közösséget építeni. Ráadásul ebben az esetben egy konkrét feltételrendszer szerinti átvizsgálásról van szó.  Ezt a munkát nem is a Takarékbank, hanem neves könyvvizsgáló társaságok végzik, az egységes szakmai feltételrendszer és módszertan kialakításáért, illetve az átvizsgálás minőségéért a Deloitte Könyvvizsgáló Kft. felel. A munkát csaknem 100 százalékban el is végezték már, így néhány héten belül befejeződik a tavaly ősz óta tartó folyamat. Ennek eredményeit hamarosan megkapjuk. A szigorodó követelmények ugyanakkor sokat segítenek abban, hogy a szövetkezetek prudens módon működhessenek. Hamarosan tehát azt üzenhetjük az ügyfeleinknek, hogy a potenciális gócpontokat felszámoltuk, jól vagyunk.

Mi jön ezután? Képes lesz-e felvenni az egységes takarékszövetkezeti szektor a versenyt a kereskedelmi bankokkal? Létrejön-e egy új kvázi nagybank Magyarországon?

Nem kereskedelmi, hanem szövetkezeti bankcsoportot építünk, tehát úgy kell korszerű pénzintézeti csoporttá válnunk, hogy közben megőrizzük évszázados gyökereinket, szövetkezeti jellegünket. A szolgáltatási színvonal és a hatékonyság növelésével a kereskedelmi bankokkal is versenyképes, modern szövetkezeti pénzintézeti csoportot kívánunk létrehozni. A nyugat-európai mintákat alapul véve a szektor piaci részesedését 5 éven belül szeretnénk kétszeresére-háromszorosára növelni. Az egyes takarékszövetkezeteknek egyenként vállalniuk kell majd bizonyos feladatokat, vagyis hogy mekkora mértékben lesznek képesek hozzájárulni a szektor növekedéséhez. A növekedési célok megvalósításához pedig irányelveket és hatékony támogatást kapnak majd a Takarékbanktól. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy mondjuk Szombathelynek 10%-kal, Pécsnek 8%-kal kell növekednie a hitelezésben - a teljesítményt termékszinten tudjuk meghatározni, a munka összehangolása pedig  a központi bank feladata lesz.

Melyek azok az ügyfélszegmensek, amelyekre az eddiginél nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni?

A vidéki kkv-kra egyértelműen. A kkv-k, a lakosság és a fiatalok hármasa fontos célcsoportja a takarékoknak, mellettük a civil szervezetek és önkormányzatok is rendkívül fontos célszegmensek. Nem emelnék ki konkrét szektorokat, de a vidéki jellegből fakadóan a mezőgazdaság mindenképpen említést érdemel. Utóbbi területen jelentős erősítést tervezünk, jelenleg egy agrárpiaci tudásbázis, valamint a szakemberek képzésével és oktatással is foglalkozó agrár tudásközpont létrehozásán dolgozunk a Takarékbankban. Ez már a következő hónapokban létrejöhet.

A Takarékbanknak van-e, lehet-e önálló növekedési stratégiája?

Egy integrált pénzügyi csoport formálódik, amelyben az egyes szereplők a növekedés, az üzleti eredmények tekintetében is egymásra vannak utalva. A Takarékbank akkor lehet igazán eredményes, ha az egész szektor eredményes, vagyis ha a szövetkezeti hitelintézetek magas jövedelmezőséggel dolgoznak. Az egész szektor eredményes működéséhez pedig a banknak kell az alapokat szolgáltatnia: a legfontosabb feladata az lesz, hogy a takarékszövetkezeti szektor üzleti stratégiájának az irányítását összefogja, koordinálja, mentorálja, a takarékok vezetőit oktassa, tanítsa, ezzel járulva hozzá minden egyes tag eredményes gazdálkodásához. A banknak ugyanakkor bizonyos, takarékszövetkezeteknél felmerült igényeket is ki kell elégítenie: például egy 500 millió forintos önkormányzati vagy nagyvállalati hitel folyósítása nem egy kisebb méretű takarékszövetkezet, hanem a Takarékbank feladata lehet. A banknak mindemellett önállóan is végeznie kell üzleti tevékenységet és önállóan is eredményesnek kell lennie, hiszen a szövetkezeti hitelintézetek mint a bank részvényesei ezt is elvárják. Erre képes is lesz az előző évekhez hasonlóan: üzleti tervünk idén a mérlegfőösszeg 50%-os, a nettó bevételek 23%-os növelését irányozza elő.

Lehet bármilyen stratégiájuk, ha bizonyos perek megakadályozhatják annak végrehajtását? Miként értékeli az OTSZ-szel való kapcsolatot, illetve azt a tényt, hogy a Takarékbank magánkézbe adása jogilag az Alkotmánybíróság kezében van?

Azt világosan kell látni, hogy az Alkotmánybíróságon kívül senkinek, így nekem sem tisztem eldönteni, hogy az integrációról szóló törvény összhangban van-e az Alaptörvénnyel. A mi álláspontunk az, hogy egy hatályos törvény végrehajtása mindenki számára kötelező, ehhez az OTSZ is tartja magát, és annak betartását javasolja tagjai számára. Nem látok olyan konfliktust, amit ne lehetne leküzdeni. Remélem, a jogi viták hamarosan lezárulnak, és végre az előttünk álló feladatokra tudunk összpontosítani.

IMG_5673_retus.jpg

Enyhén szólva sem egységes a takarékszövetkezeti szektor az integrációval kapcsolatban. Legalább három csoport látható kívülről: 1. a Takarékbankban nagyobb tulajdonnal rendelkező támogatók, 2. az integrációt passzívabban támogatók, 3. az integrációval szemben továbbra is ellenállók köre. Hogy látja ezt a megosztottságot?

A takarékszövetkezeti szektor mindig is sokszínű közösség volt, különböző méretű és gazdasági erejű, korábban eltérő feltételek mellett, eltérő biztonsággal, eltérő termékportfóliókkal működő hitelintézetekről van szó. A takarékszövetkezeti tulajdonosok érdekei ezért rendkívül sokrétűek, a hosszú távú célok azonban egy közös pontba mutatnak. Mindenki látja, hogy vagy előre megyünk, vagy hamarosan megszűnünk létezni. A változások természetesen érdeksérelemmel járnak, azonban az idő máris bebizonyította, hogy nem lett igazuk azoknak, akik az integráció miatt ijesztgettek, például veszélyben látták már a betétesek pénzét is. Minden arról szól, hogy egy erős vidéki magyar pénzintézeti rendszert hozzunk létre, amely ráadásul száz százalékig magyar tulajdonban van. Nincs más alternatíva. Erőteljes nemzetközi példái vannak ennek: a finn takarékszövetkezeti rendszer 30 százalékos, a német közel húsz százalékos részesedéssel rendelkezik. Két-három év múlva a kezdeti nehézségekre már senki nem fog emlékezni, csak az látszik majd, hogy az ügyfelek jobban jártak. Ők nyilvánvalóan pozitív változásokra számítanak, amelyekre már nem kell sokat várni.

Bár a Takarékbank tulajdonosai közül lényegében kiszállt, mekkora lesz az állam befolyása a szektorra? Mit jelenthetnek például Lázár János mondatai, miszerint népbanki-agrárbanki hálózatot szeretne látni Magyarországon?

Annyi biztos, hogy az SZHISZ-en keresztül a magyar állam továbbra is jelentős befolyással rendelkezik a szektorban. Az SZHISZ őrködik a prudenciális működés fölött, és egységes tőkemegfelelést biztosít a felügyeleti feladatokat ellátó MNB felé. Ebbe a szervezetbe került a 136 milliárd forintos állami tőkejuttatás is, amely lehetőséget ad arra, hogy a működéshez, sőt a jelentős növekedéshez szükséges tőke és likviditás folyamatosan és tartósan a takarékszövetkezeti szektor rendelkezésére álljon. A Takarékbank a stratégiáért, az egységes termékkör, marketing és arculat, valamint az informatikai infrastruktúra, azaz az üzleti működés kiépítéséért felelős. Tehát az állam szolgáltatta a növekedéshez szükséges alapokat, tőkét, de üzletileg nekünk üzletembereknek, takarékszövetkezeti vezetőknek és a Takarékbanknak kell sikerre vinnie az Integrációt. 

forrás: portfolio.hu

Szólj hozzá