Túl sok a készpénz a lakosságnál


2014. jún 12. írta: Magyar Takarék

A kistelepüléseken is elérhetővé kell tenni pénzügyi szolgáltatásokat

A hazai lakosságnál lévő likvid pénzállomány – készpénz és le nem kötött betétek – összege idén április végén már megközelítette az 5200 milliárd forintot, vagyis egy átlagos háztartás több mint 1,2 millió forintot tart úgy, hogy nem fektette be semmibe. A látra szóló és folyószámlabetétek összege ráadásul tovább növekedett, áprilisban 26 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A Takarékbank elemzői szerint az alacsony kamatkörnyezet, az ingyenes készpénzfelvétel és az alacsony infláció is közrejátszik a lakossági készpénz- és lekötetlen számlapénz-állomány megnövekedésében. A megoldás a pénzügyi tudatosság növelése mellett elsősorban az lenne, ha a kistelepüléseken is megteremtenék a pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyszerűbb hozzáférés lehetőségét, például a takarékszövetkezetek és a postai hálózat korszerűsítésével és szolgáltatásaik összehangolásával.

Április végén a látra szóló és folyószámlabetétek összege 2533,2 milliárd forint volt, ez 26,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az előzetes adatok szerint pedig március végén a háztartásoknál volt még csaknem 2650 milliárd forintnyi készpénz is. Ez azt jelenti, hogy a teljes likvid készpénzállomány a lakosságnál már megközelíti az 5200 milliárd forintot, vagyis egy átlagos háztartás már több mint 1,2 millió forintot tart úgy, hogy nem fektette be semmibe - írja a Világgazdaság. 

A jelenségnek több aktuális oka is van, többek közt az, hogy az alacsony kamatkörnyezet és a kamatadó (+eho), valamint az egyéb banki díjak következtében lényegében alig lehet nettó hozamot realizálni a lekötött betéteken, ezért a lakossági ügyfelek a korábban lekötött betéteket sem kötik le újra, s azok egyszerűen a folyószámlán maradnak – véli a Takarékbank Közgazdasági Kutatási és Elemzési Osztályának vezetője. Oszlay András szerint az ingyenes készpénzfelvétel miatt (150 ezer forint vehető fel ingyenesen, de legfeljebb két tranzakció útján) a lakosság ráadásul jóval nagyobb összegeket vesz fel, mint korábban, az alacsony infláció miatt pedig az emberek nem érzik szükségesnek gyorsan elkölteni a pénzüket, viszont lekötni sem akarják, például azért, hogy kihasználhassanak egy kedvező pillanatot a régóta kinézett – valószínűleg tartós fogyasztási – cikkek vásárlására.

A más országokhoz képest magas hazai likvid pénzállománynak az aktuális gazdasági-pénzügyi folyamatok mellett mélyebben gyökerező okai is vannak, ilyen többek közt az, hogy az elektronikus utalásokhoz képest túl magas a sárgacsekk-forgalom, vagy az, hogy a transzferek, nyugdíjak átutalása is túl nagy hányadban készpénzben történik. Mindemellett – annak ellenére, hogy a gazdaság az elmúlt években „fehéredett” – a szürkegazdaság is hat a készpénzállomány növekedésére, hiszen „sok munkavállaló minimálbéren ugyan be van jelentve, de emellett "zsebbe" is kapnak készpénzt” – véli a Takarékbank elemzője. 

Lassabban fejlődik a pénzügyi tudatosság

A jelenség hátulütője, hogy a készpénzforgalommal járó költségek magasak, így a bankautomaták gyakoribb feltöltése, illetve egyéb, például a pénzszállításhoz kapcsolódó biztonsági intézkedések díjai is magasabbak lesznek, de nőnek a készpénzpótlás költségei is. „Egészében véve jelentős hatékonyságveszteség van a pénzügyi rendszerben, a lakosság pénzügyi tudatossága lassabban fejlődik, ami a pénzügyi közvetítés mélyülésének továbbra is komoly gátja marad” – hangsúlyozza Oszlay András.

Régiós szinten is sok itthon a készpénz

A magyarok a nyugat- és a dél-európai átlag (2,7, illetve 5,3 százalék) többszörösét (13,1 százalék) tartják készpénzben. Magyarországon az egy főre jutó pénzügyi megtakarítások összege 2013 harmadik negyedévében 2 millió forint volt. A régió átlagának eléréséhez 900 ezer forint (+45 százalék) pénzügyi tartalék hiányzik minden magyar bankszámlájáról. Dél-Európához viszonyítva ötszörösére kellene növelni a megtakarításokat, míg Nyugat-Európához hasonlítva 12-szeres növekményre van szükség – írja a bankmonitor.hu.

A Takarékbank elemzője szerint már egy ideje megindult a megtakarítások átstrukturálása, hiszen dinamikájában erősen növekszik a lakosság állampapírban és befektetési alapokban tartott pénzügyi vagyonának bővülése. A betétek terén ugyanakkor a közeljövőben nem várható érdemi növekedés, a mostani kamatkörnyezet és az ehhez mérten aránytalanul magas díjak miatt ugyanis a betétek jelenleg legfeljebb csak más konstrukciókkal együtt, csomagban tudnak vonzók lenni.

Ezt mutatják a statisztikák is, a bankbetétek aránya (42 százalék) gyakorlatilag a nyugat-európai szintre (40,5 százalék) csökkent, s lényegesen kevesebb, mint Dél-, vagy Közép-Európában (57,9, illetve 60,9 százalék), ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy jelentősen emelkedett az állampapírok és a befektetési alapok népszerűsége az elmúlt másfél évben. A tőzsdei részvények szerepe marginális, 1,6 százalékot képviselnek, míg Nyugat-Európában 9,2 százalékot. Az életbiztosítási tartalék szerepe is jóval kisebb nálunk (8,7 százalék), mint Nyugat-Európában 28,3 százalék), jól illeszkedik ugyanakkor a régiós átlaghoz (8,5 százalék). Ez utóbbi az egyetlen megtakarítási kategória, melynek értékesítése – a termékhez kapcsolódó korábbi csalódások miatt - drámaian csökkent az elmúlt években Magyarországon, miközben a teljes megtakarítási állomány több mint 20 százalékkal bővült 5 év alatt.

 

Oktatás és a kistelepülések pénzügyi infrastruktúrájának fejlesztése lehet a megoldás

Ahhoz, hogy a pénzügyi közvetítést tovább lehessen mélyíteni, az elemző szerint további oktatásra, a pénzügyi tudatosság növelésére, de elsősorban arra van szükség, hogy a kistelepüléseken is könnyebben, egyszerűbben elérhetők legyenek a pénzügyi szolgáltatások.

Abban, hogy a kistelepülések lakossága is hozzáférhessen a korszerű pénzügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez a következő években kulcsszerepet kapnak a jelentős átalakítás és modernizálás alatt álló takarékszövetkezetek és a posta hálózata is. A két szolgáltató fiókjai már most is behálózzák az országot, jelenleg, mintegy ezer hazai településen egyedüli pénzügyi szolgáltatóként vannak jelen a takarékszövetkezetek, amelyek összesen közel 1.700 fiókot működtetnek, a postahivatalok száma pedig meghaladja a kétezer-ötszázat. A takarékszövetkezeti szektor és a posta most formálódó együttműködése révén idővel a posta fiókhálózatában is megjelennek majd a takarékszövetkezetek által kínált egységes pénzügyi termékek és szolgáltatások, a Posta profilja pedig fokozatosan a pénzügyi szolgáltatások közvetítése felé tolódik el. A két országos lefedettségű szolgáltató tevékenységének összehangolásával a legkisebb településekre is eljuthatnak a korszerű pénzügyi termékek, a vidéki lakosok pedig hozzáférhetnek a pénzforgalmi, banki, befektetési és postai szolgáltatásokhoz. 

header.jpg

 

Szólj hozzá