A bankszektor jövőjéről nyilatkoztak a bankvezérek


2014. máj 21. írta: Magyar Takarék

Egyetértettek a hazai bankok vezetői a jegybank 10 pontos jövőképében megfogalmazott célokkal, a részletekkel kapcsolatban azonban előjöttek a nézeteltérések a Portfolio.hu május 20-i Hitelezés 2014 konferenciáján. A „Vita a magyar bankrendszer jövőjéről” című panelbeszélgetés során kiderült, hogy sokan számítanak a bankszektor konszolidációjára, ennek azonban jelentős akadálya a túl magas adóterhelés, amely kiolthatja az összeolvadásokból fakadó szinergialehetőségeket is. A jegybank arra számít. hogy a közeljövőben több bank is kivonul a hazai piacról, ez pedig teret nyithat a hazai tulajdonú pénzintézeteknek, így a takarékszövetkezeteknek is.

Rövidtávon egészségesebb eszközszerkezetű, hosszútávon pedig a fenntartható növekedést támogató bankrendszert szeretne látni az MNB – mondta Nagy Márton ügyvezető igazgató, aki a jegybank bankszektorral kapcsolatos jövőképét mutatta be délelőtti előadásában. Előbbihez szerinte több különböző intézkedéssel is hozzájárult a jegybank, és a folyamatot nem erőltetetten, hanem rendezett módon kívánja felgyorsítani a jövőben is. Utóbbival kapcsolatban pedig azt mondta: elvárja az MNB a bankoktól, hogy hozzájáruljanak a növekedéshez.

Vojnits Tamás, a Takarékbank elnöke a makropénzügyi stabilitás céljából és a tartós, egészséges növekedés elérése szempontjából fontosnak és hasznosnak ítélte az MNB vitaanyagát, megjegyezve, hogy az egy kissé "vegytiszta" állapotot tükröző jövőképnek tekinthető. Meglátása szerint a vitaanyag olyan ideális célokat fogalmaz meg, amelyeket a hazai bankrendszernek mindenképpen követnie kell, bár azokat teljes egészében aligha lesz képes elérni. Nyugat-Európában jellemzően hazai tulajdonú bankok uralják a szektort, és kisebb a szereplők száma. A konszolidációnak van létjogosultsága, ám nagy kérdés, miért ilyen lassan megy végbe. A Takarékbank elnöke szerint talán azért, mert nem nagyon volt olyan bank, amelyik fel tudta volna venni a versenyt a külföldi tulajdonú nagybankokkal. Manapság bevételnövelést elsősorban volumennöveléssel lehet elérni. Sorsdöntő lehet, hogy miként indul be a gazdasági növekedés.

Az MNB 10 pontja Nátrán Roland szerint evidenciákat fogalmaz meg, emlékeztetve arra, hogy mire kell épülnie egy egészséges bankrendszernek. Az Eximbank első embere szerint a jegybanki politika egyik fokmérője, hogy mennyire képes az irányelvek mentén a változó külső környezethez igazodni. Nem biztos, hogy az irányelvek a gazdasági ciklus alján és tetején ugyanolyan eszközökkel érhetők el – mondta. Úgy vélte, hogy a ROE mutató sok mindent eltakar: nem mindegy, hogy milyen tevékenységből, milyen árazás mellett alakul ki a jegybank által célul kitűzött 10-12 százalékos tőkearányos jövedelem. A kiadási oldalon a fiskális terhek is nagyon fontos tényezők - hívta fel a figyelmet az Eximbank vezetője. Szerinte a magyar bankrendszer nem kiszakítható a nemzetközi pénzügyi rendszerből.

Az MNB tisztességes profitot akar a bankszektorban – mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója. Szerinte nem a ROE 10-12 százalékos szintje a lényeg (lehet, hogy 30 éves távlatban először alacsonyabb, később magasabb lesz), hanem az, hogy a bankok ne essenek a korábbi hibába: a rövid távú érdekükből túlzott kockázatalapú versenybe kezdenek. Nagyon kevés bank van ma, amelyik eléri a hatékony méretet, hisz ne felejtsük: 40 bank van Magyarországon, ami nagyon sok - hívta fel a figyelmet a jegybanki vezető. Az MNB azért gondolkodik "erősen" az LTV- és a PTI-mutatók szabályozásán, mert a jelenleg létező LTV-korlátok csak a bankokat védik. A jegybank ahhoz mindenképpen ragaszkodni fog, hogy csak az igazolható jövedelemmel rendelkező ügyfelek juthassanak hitelhez. Az MNB Nagy Márton szerint olyan fékeket akar a hitelezésben, amelyek megakadályozzák a túlzott kockázatok kialakulását is.

Az MNB ügyvezető igazgatója délelőtti előadásában kifejtette: a jegybanknak nincs kétsége afelől, hogy számos bank elhagyja hazánkat. Nagy Márton szerint a fejlett országokban jelentősen csökkent 2000 óta a bankok száma, a GDP-hez viszonyított mérete viszont nagyobb, mint 2007-ben. „Magyarország nem USA, ezért nem bír el nagyszámú bankot" – mondta. Szerinte nem az a lényeg, hogy hazai vagy külföldi tulajdonú-e a bankszektorunk, hanem hogy megfelelő diverzifikáltságú-e. A hazai tulajdonra Szlovénia, a külföldi dominanciájúra Magyarország és Csehország jó példa.

A takarékszövetkezetek lehetnek a bankpiaci átrendeződés nyertesei

 

A bankszektor átalakulása, egyes bankok kivonulása a hazai piacról teret nyithat a piacon a hazai tulajdonú pénzintézeteknek és elsősorban a takarékszövetkezeti szektornak, amely méltó helyet foglalhat el a magyar pénzügyi rendszerben – hívta fel a figyelmet egy korábbi előadásában Szabó Levente. A Takarékbank vezérigazgatója kiemelkedőnek nevezte a takarékszövetkezetek adottságait és úgy vélte, hogy az Integráció erősödése az egész magyar gazdaság számára is fontos. A takarékszövetkezetek egy, a mainál jóval jelentősebb piaci részaránnyal növelnék a magyar gazdaság stabilitását, mert máshogy reagálnának egy külső gazdaság sokk hatására, mint a külföldi pénzintézetek.

Szólj hozzá