Felfüggesztették az eljárást az OTSZ kontra Magyar Állam perben


2014. ápr 18. írta: Magyar Takarék

A törvényszék megvárja az Alkotmánybíróság döntését

Felfüggesztette az eljárást a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély az integrációs törvény miatt indított a Magyar Állam és további öt alperes ellen a jogalkotással okozott kár megtérítéséért. A törvényszék az integrációs törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz fordult, továbbá a következő tárgyalásig meghosszabbította korábbi ideiglenes végzését, amelyben megtiltotta a II. rendű alperes Magyar Postának, hogy értékesítse a tulajdonában lévő Takarékbank-részvényeket. Az alperesek jogi képviselője fellebbezést nyújt be a bíróság végzése ellen.

A Fővárosi Törvényszék előtt folyó pernek nem tárgya a 2014. március 10-én a Magyar Posta Zrt. valamint az MFB Zrt. részvételével megkötött részvény adásvételi jogügylet jogszerűségének és érvényességének megállapítása, ezért ezt a Törvényszék egyáltalán nem vizsgálta és ezért nem is kérdőjelezi meg. Az ideiglenes intézkedés elrendelése azt sem jelenti, hogy a Fővárosi Törvényszék bármilyen döntést hozott volna az április 18-ai tárgyaláson a „jogalkotással okozott kár megtérítéséért” indított eljárásban.

A most folyó perben a felperes OTSZ Magyar Állammal szemben megfogalmazott kereseti kérelme arra vonatkozik, hogy egy hatályos, mindenkire nézve kötelező hatállyal bíró törvény jogellenességét polgári bíróság állapítsa meg. A felperesek kereseti kérelmei arra vonatkoznak, hogy a bíróság tiltsa el az alpereseket (Magyar Posta, Takarékbank, MNB, MFB, SZHISZ) a hatályos, a felperesek által támadott törvényi rendelkezések végrehajtásától. Ez utóbbit, azaz a törvény végrehajtásának megtiltását, a felperesek ideiglenes intézkedésként is kérték, de azt annak megalapozatlansága miatt mind az első, mind a másodfokú bíróság már korábban elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla a felperes OTSZ ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasító – és az elsőfokú bíróság elutasító végzését helybenhagyó – végzésének indoklásában is kifejtette: „A polgári bíróságok az Alaptörvény 25. cikke értelmében nem dönthetnek törvény „jogellenességéről”, sem alaki, sem tartalmi értelemben. És mert a törvény közjogi érvényességét nem vizsgálhatják, a mindenkire kötelező törvényben írt jogok gyakorlásától a jogosultakat sem tilthatják el. A polgári ügyekben eljáró bíróságok egy adott törvény megalkotásának, vagy tartalmának jogellenességét – a jogalkotói magatartás jogellenességét – még a valószínűség szintjén sem vizsgálhatják.”

A törvényszék mostani végzése, amelyben az Alkotmánybírósághoz fordul az integrációs törvénnyel kapcsolatban alátámasztja az Ítélőtábla korábbi érvelését, hogy a polgári bíróságok nem, kizárólag az Alkotmánybíróság állapíthatja meg hogy egy törvény alkotmányos-e vagy sem. Amíg azonban ilyen döntés nincs, a törvény betartása, végrehajtása mindenki számára kötelező.

A részvényeladási moratórium meghosszabbításával a már megkötött adásvételi szerződés ellenére sem zárulhat le véglegesen a Takarékbank-tranzakció. A részvények értékesítésének elhúzódása - érdemi döntés nélkül - nem kedvez a szektor működésének, felesleges bizonytalanságot generál a részvényesek körében, akadályozza a szektor sikeres piaci működését. 

header.jpg

Szólj hozzá