Gyorsabb növekedést vár a TakarékBank


2014. már 20. írta: Magyar Takarék

Tempósabb GDP-növekedésre, alacsonyabb inflációra és hamarosan véget érő kamatcsökkentési ciklusra számítanak friss prognózisukban a TakarékBank elemzői, akik szerint az év végére újra 300 forint alá kerülhet az euró. A hitelminősítők várhatóan nem sietnek majd Magyarország osztályzatának javításával, hiába csökken az államadósság.

A hazánkban tavaly megélénkülő növekedési dinamika idén, és részben 2015-ben is kitarthat, és a vártnál is kedvezőbb bővülési ütemeket eredményezhet, mivel számos jelentős új feldolgozóipari kapacitás – köztük is különösen az autószektor gyártósorai - mostanában kapcsol teljes fordulatszámra. A TakarékBank elemzése szerint az autóipar kibocsátása 40-60 százalékkal is meghaladhatja a 2013-ast – jórészt ennek köszönhetően javítottak GDP-prognózisukon a társaság elemzői, akik 2014-re a decemberben jelzett 2,2 százalék helyett 2,5, 2015-re pedig 2,3 százalék helyett 2,4 százalékos tempót valószínűsítenek.

takbank_2013_03_blog_gdp.jpg

Az első negyedévben a nyers növekedési adat ráadásul 3 százalék felett lehet, részben a tavalyinál eggyel több munkanapnak köszönhetően, hiszen idén március 15. hétvégére esett. Ez a visegrádi régióban a leggyorsabb növekedést jelenti - igaz, Románia így is előttünk jár, továbbá a többiek hamarosan visszaelőzhetnek, ám a térséghez mért leszakadásunk így is véget érhet Suppan Gergely vezető elemző szerint.

A növekedés belső faktorai közül bizakodásra adnak okot a konjunktúramutatók és a hangulatindexek, továbbá a beruházások és a belső fogyasztás is hozzájárul a bővüléshez. Ha a készletek leépülése nem volna ilyen markáns, 3-4 százalékos GDP-növekedés sem volna elérhetetlen – vélte Suppan Gergely a prognózist bemutató tájékoztatón.  A gazdasági bővülés bázisa szélesebbé vált, a pénzintézeti szektoron és a lakóingatlan-építésen kívül minden ágazat növekedést mutat.  A mezőgazdaság teljesítménye stagnálhat 2013-hoz képest. Suppan szerint a közhiedelemmel ellentétben az elmúlt esztendő átlagos volt az agráriumban, csak az extrém rossz 2012-hez képest volt jelentős a javulás. 

A bank elemzői szerint a potenciális növekedést meghatározó tényezőkben (humántőke, üzleti környezet) még csak kisebb mértékű a javulás, így ahhoz, hogy a mostanában megélénkülő növekedés állandósulhasson, ezek fejlesztésében további lépésekre lesz szükség.

Ami a külső környezetet illeti, ez a magyar gazdaság szempontjából támogatónak látszik, bár a feltörekvő gazdaságok lassuló növekedése, továbbá az éleződő geopolitikai konfliktusok – utóbbival összefüggésben Oroszország helyzete és az ott várható recesszió – nagy kockázatot jelentenek. Az európai növekedést Németország húzza, a többi tagállamban a fiskális fék oldása a belső fogyasztásnak adhat lendületet.

takbank_2013_03_blog_nemetek.jpg

Visszatérve a belső növekedési tényezőkhöz, a TakarékBanknál arra számítanak, hogy a második félévtől bázishatás miatt mérséklődhet a beruházások növekedési üteme, ám a rendelkezésre álló uniós források miatt a választásokat követően sem kell számítani az állami beruházások visszaesésére. Mindemellett a hagyományosan gyengébb első negyedév után ahogy közeledik a növekedési hitelprogram második körének ez év végén várható lezárása, úgy élénkülhet a konstrukció iránti kereslet is. Ez, valamint a 2014-2020-as uniós források megismerése – az egyéb  kedvező kondíciójú állami forrásokkal együtt - is javíthatja a beruházási kedvet. Suppan Gergely aláhúzta: amíg a lakásépítés nem talál magára, a válság előtti szintet sem az építőipar, sem a beruházások képesek elérni.

takbank_2013_03_blog_gdposszetevok.jpg

 Fékezett infláció, van még tér a kamatcsökkentésre

Az infláció 12 havi üteme januárban negyvenéves mélypontjára érve egészen nulláig süllyedt, ami a még csak éledező, és így visszafogott belső kereslet mellett statisztikai hatásoknak, adminisztratív árintézkedéseknek (rezsicsökkentés), és a világpiaci energia- és élelmiszerárak kedvező alakulásának is köszönhető. Az alacsony keresleti nyomást jól mutatja, hogy ugyan februárban kikerült a bázisból az egy évvel korábbi rezsicsökkentés hatása, mégis csak 0,1 százalékra emelkedett vissza az infláció, és a maginfláció is 3 százalék alá került.

takbank_2013_03_blog_infla.jpg

Suppan úgy látja, a gyenge forint nemigen gyűrűzött be az árakba, mégpedig főként amiatt, mert a hazai deviza főként az euróhoz képest veszített értékéből, a dollárhoz viszonyítva nem. Márpedig az infláció szempontjából fontos üzemanyagárak részben a dollár/forint-kurzustól függenek. A TakarékBank várakozásai szerint ez év végére az euró a javuló külső egyensúlynak köszönhetően újra 300 forint alatt, de bőven 290 felett lehet.

A TakarékBank elemzői szerint várhatóan továbbra is igen mérsékelt marad az árnyomás, tavaly decemberhez képest lefelé módosították prognózisukat. Az idei jóslatot a korábbi közel felére, 0,8 százalékra vágták vissza, jövőre 0,2 százalékpontos mérsékléssel 2,6 százalékra számítanak. Úgy látják, lényegében a harmadik negyedév végéig nem fogja meghaladni az 1 százalékos mértéket, s év végére is csak 2 százalékig szökik fel. A jegybank beavatkozási időtávján (6-8 negyedéves időszakról van szó) belül továbbra sem látszik annak a kockázata, hogy az infláció a középtávú célsávot (3+0,5 százalék) meghaladja, így lehetőség van további esetleges kamatcsökkentésre is, bár ez más téren (pénzügyi stabilitás) a kockázatokat jelentősen felerősíti.

A jegybank lazítási ciklusa hamarosan véget érhet, de egy nagyobb vagy két kisebb vágás még beleférhet, így az alapkamat 2,50-2,55 százalékig csökkenhet.  Ezt követően az év vége felé a 2015-ös amerikai kamatemelés beárazását követően kis lépésekben végrehajtott szigorításba kezdhet az MNB, amivel az idén 2,75 százalékra – vagy ha muszáj – 3 százalékra emelheti az alaprátát.  A jövő év végéig 3,75 százalékig, de legfeljebb 4 százalékig visszaemelkedő kamatszintet vár a TakarékBank, amennyiben sikerül a sima átmenetet biztosítani.

takbank_2013_03_blog_forint.jpg

A múlt év végére - hosszabb szünet után - a magánszektor is több munkahelyet teremtett, mint amennyit megszüntetett, így a foglalkoztatási ráta még a felpörgetett közmunka-program által magyarázhatónál is gyorsabban, 2012-höz képest egy teljes százalékponttal emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta 10,2 százalékra csökkent. A munkaerőpiac fő mutatóinak alakulását továbbra is az aktív állami foglalkoztatáspolitika és a szabályozási környezet változásai határozzák meg, de már a versenyszektor növekvő munkakereslete és a foglalkoztatási kilátások javulása is érzékelhető a számok mögött. A magánszektorbeli foglalkoztatás növekedése a közmunkaprogram intenzitásának esetleges csökkenése mellett is a munkanélküliségi ráta további visszaesését eredményezheti: a TakarékBank elemzői 2014-ben 9,7 százalékos, 2015-re pedig 9,5-9,6 százalék körüli éves átlagos értékre számítanak.

Költségvetés – tartjuk a maastrichti limitet

Az államháztartás 2013-ban is meglepte mind az elemzőket mind a piacokat: bár még mindig nem ismert az Európai Bizottság állásfoglalása arról, hogy a szövetkezeti hitelintézeti integrációs szervezetnek juttatott 136 milliárd forint pénzügyi tranzakciónak vagy kiadási tételnek minősül, még az utóbbi esetben is kényelmesen a GDP 3 százaléka alatti volt a hiány, előbbi esetben pedig mindössze 2,3 százalékos mértéket ért el. A magasabb ütemű gazdasági növekedés miatt most viszonylag alacsonynak látják a TakarékBankban annak kockázatát, hogy akár 2014-ben, akár 2015-ben meghaladná a 3 százalékos küszöbértéket az államháztartás hiánya, bár az is tény, hogy a mozgástér nem lesz különösebben széles. A GDP-arányos államadósságot 2013-ban ugyan csak némi év végi manőverezéssel sikerült csökkenő pályán tartani, de a gyorsuló gazdasági növekedés ennek a mutatnak a mérséklődését is elősegíti az elkövetkező két év folyamán.

A múlt évben továbbra is csökkenő pályán maradt a GDP-arányos államadósság, és a gyorsuló gazdasági növekedés az elkövetkező két év folyamán kedvezhet ennek a mutatónak is, ami így 2015 végére 77,5 százalék közelébe várható. Ez az érték ugyanakkor magasabb a decemberi prognózisban szereplőnél, mégpedig részben a gyengébb forint, részben pedig azon várakozás miatt, amely szerint ha a kabinetnek lesz mozgástere, hogy manőverezzen a költségvetési deficitkorlátot betartva, azt ki is fogja használni.

Várni kell még a felminősítésre

A külső egyensúlyi mutatók tekintetében már 2009-ben bekövetkezett a fordulat, azóta a korábbi évek magas külső finanszírozási szükségletét pozitív nettó külső finanszírozási képesség váltotta fel, ami az ország külső eladósodottságának csökkenésén keresztül enyhítette a gazdaság sebezhetőségét. Ez a folyamat 2013-tól új dimenzióba lépett: a folyó fizetési mérleg valamint a tőkemérleg együttes egyenlegeként az ország nettó finanszírozási képessége jóval meghaladta a GDP 5 százalékát is, idén pedig a 6 százalék sem kizárt, s még 2015-ben is csak kis mértékben csökken a többlet, amint a növekvő belső kereslet az import növekedési ütemét az exporté fölé emeli.

A GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan még az egész előrejelzési horizonton magas marad, de évente stabil módon 5-6 százalékponttal mérséklődik, így a csúcsot jelentő 2009. év végi 150 százalékról 2015 végére már alig haladja meg a 100 százalékot. Egy ilyen jelentős javulás mindössze hat év alatt remélhetőleg segít erősíteni a befektetői bizalmat Magyarország iránt – vélik a TakarékBank elemzői.

Bár az államadósság – a Magyarországéhoz hasonló vagy valamivel jobb osztályzatú államok között szinte egyedüliként csökkenő pályán van, a 2014-ben és 2015-ben elérhető kumulált, 4,9 százalékra várt GDP-növekedés nem kiugró régiós összevetésben. Ez alapján Oszlay András, a TakarékBank elemzője úgy látja, hazánk nem számíthat arra, hogy bármelyik hitelminősítő egyhamar javítana Magyarország besorolásán. Mint ismert, Magyarország mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott kategóriában áll 2011 óta – Standard & Poor'snál ráadásul a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátás van érvényben, két fokozattal a befektetési osztály alatt, ami az elemző szerint túlzás. Oszlay szerint az is érdekes ellentmondás, hogy míg a Moody's Szlovéniát velünk egy kategóriába sorolja, a Fitchnél és az S&P-nél a befektetésre ajánlott osztályban tartják.

takbank_2013_03_blog_makropalya.jpg

 

 

 

Szólj hozzá