NFM: az OTSZ rossz pályázati formát választott


2014. feb 19. írta: Magyar Takarék

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) február 18-án közleményben reagált az OTSZ vezetésének ugyanazon a napon a Takarékbank-pályázattal kapcsolatban feltett nyílt kérdéseire. A minisztérium szerint az érvényes ajánlattevőben meglévő takarékszövetkezeti többség két dologra mutat rá: egyrészt hogy minden szövetkezeti hitelintézet számára egyformán adottak voltak a feltételek egy sikeres pályázat benyújtásához, másrészt hogy az OTSZ vezetése - saját hibájából - vakvágányra irányította saját tagságának részvételi szándékát. Az alábbiakban közzétesszük a minisztérium MTI-nek eljuttatott közleményét. 

Válasz az OTSZ vezetésének nyílt kérdéseire

1. Mi indokolta, hogy az integrációs törvény az érdekképviselettel való egyeztetés nélkül született meg?

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény megalkotását több mint féléves előkészítő munka, számos hazai és nemzetközi tanulmány alapos vizsgálata, valamint több mint 50 szövetkezeti hitelintézeti vezetővel történt konzultáció előzte meg. Az új integráció koncepciója ezért a legjobb külföldi szövetkezeti gyakorlatok és hazai tapasztalatok alapján készült, mindemellett figyelembe veszi a Felügyelet - szektorra vonatkozó - alapvető megállapításait.

2. Mi indokolta kényszerítő eszközök alkalmazását (pl.tevékenységi fennmaradási engedély bevonásával való fenyegetettség) a takarékszövetkezetek belső működési szabályainak átváltoztatásához?

A szövetkezeti hitelintézeti integráció célja a szövetkezeti hitelintézetek közti együttműködés megújítása, biztonságos és versenyképes működésének intézményi garantálása. A szövetkezeti hitelintézetek új alapszabályai biztosítják az integráció tagjainak prudens és biztonságos működését, és mindenben megfelelnek a hazai jogszabályoknak.

3. Mi indokolja, hogy állami vagyon értékesítésére a nyilvánosság ilyen mértékű kizárásával kerül sor?

Szó sincs a nyilvánosság kizárásáról, a pályázati eljárás mindenben megfelel a nyilvános nemzetközi tendereztetésre vonatkozó szabályoknak és gyakorlatnak. Továbbá már hónapokkal a Takarékbank értékesítésére kiírt pályázat január 3-i megjelenése előtt nyilvánosak voltak a bank részvényeinek megvásárlására vonatkozó fő szabályok, minthogy azokat a bank 2013. augusztus 27-én elfogadott alapszabályában rögzítették. A bank augusztusi alapszabálya egyrészt deklarálta a takarékszövetkezetek elővásárlási jogát, másrészt lehetővé tette számukra, hogy lényegesen (ötvenszer) kedvezőbb áron jussanak hozzá a bank részvényeihez, mint bármely más, nem részvényes, Harmadik Személy. A Takarékbank alapszabályát az OTSZ is megszavazta – noha arra nem lett volna köteles –, azt pedig már a bank állami tulajdonrészének értékesítésére kiírt 2013 decemberi kormányhatározat is leszögezte, hogy pályáztatást a Takarékbank szabályzataira figyelemmel bonyolítják le.

4. Mi indokolja, hogy a takarékbanki állami részvényhányad értékesítésről szóló Kormányhatározatban megfogalmazottak ellenére, nem a teljes szövetkezeti szektor, hanem annak csak néhány kiválasztott, „felkért” tagja jut szerephez? Tehát e szerint néhány takarékszövetkezet érdeke felülírhatja az OTSZ által képviselet többségi érdeket? 8 szövetkezet több-e mint a 84 szövetkezet?

A takarékszövetkezeti többséggel bíró pályázó ajánlata már önmagában bizonyítja, hogy a kormányhatározat előírásai teljesültek: a pályázati kiírás ténylegesen takarékszövetkezeteket hozott helyzetbe, és hogy más takarékszövetkezetek számára is nyitott volt a lehetőség érvényes pályázat benyújtására. Szó sincs tehát arról, hogy kizárták volna a szövetkezeti hitelintézetek önálló, vagy együttes részvételét a pályázaton.

A szövetkezeti hitelintézetek szabadon választhattak a pályázatban történő részvételük módjáról. Volt, aki az OTSZ mellett tette le a voksát, mások más lehetőségeket kerestek. Az OTSZ kezdettől fogva saját, közvetlen tulajdonszerzését erőltette, azaz tagjainak befizetéseiből kívánt tulajdont szerezni, annak ellenére, hogy tudnia kellett: az OTSZ a Takarékbank általa is megszavazott alapszabálya szerint Harmadik Személynek minősül, mivel nem gazdálkodó szervezet. Ha az OTSZ a pályázati kiírás átvétele előtt elolvasta volna a Takarékbank hónapokkal azelőtt általa is megszavazott alapszabályát, lehetősége lett volna rá, hogy tagjai számára olyan pályázási formát válasszon, amelyben esélyt adott volna nekik az érvényes ajánlattételre.

Nem a pályázat kiírója zárta ki tehát az OTSZ egyes tagszervezeteit az érvényes ajánlat leadásának lehetőségétől, hanem maga az OTSZ, mégpedig azáltal, hogy - saját hibájából, figyelmetlenségéből vagy gondatlanságából - ellehetetlenítette saját tagságának részvételi szándékát, esélyeit.

5. Mi indokolja, hogy az FHB csoport befolyásolóérdekeltségébe tartozó, „vélhető egyetlen ajánlattevő” társaság 8-10 milliárdos vételáron jut hozzá a részvénycsomaghoz, az egyébként hozzá hasonló külső harmadik személy felé támasztott közel 400 milliárd forint helyett?

A pályázaton érvényes ajánlatot tevő befektető meghatározó befolyással bíró, többségi tulajdonosai hazai szövetkezeti hitelintézetek. Minden egyéb, a pályázó lehetséges kilétével kapcsolatos állítások pusztán vélelmekre, senki által meg nem erősített feltételezésekre épülnek.

6. Mi indokolja, hogy a takarékszövetkezeti szektor feltőkésítésére és fejlesztésére szánt 100 milliárd forintos állami forrás hozamából egy külső magánbefektetői kör is részesüljön, csökkentve ezzel közvetetten a szektor jelenlegi 150 ezer tulajdonosára és családtagjaira jutó eredményt?

Nem felelnek meg a valóságnak és a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak lejáratását, ügyfeleinek elbizonytalanítását eredményezhetik az OTSZ-nek az állami vagyon várható sorsára vonatkozó állításai. Az OTSZ állításaival szemben a Magyar Állam által a szektornak juttatott 136 milliárd forint nem a Takarékbankba, hanem az integráció intézményvédelmét ellátó szervezetbe, a tartósan állami tulajdonban maradó SZHISZ-be került és ott is marad. Ez az összeg jelenti a többek közt a szövetkezeti hitelintézetek között kiépülő és a betétesek számára minden eddiginél nagyobb biztonságot nyújtó garanciarendszer anyagi fedezetét is.

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetén keresztül a Magyar Állam a továbbiakban is kiterjedt szabályozási és szabályzatalkotási jogokkal rendelkezik majd a szektorban. Az SZHISZ döntő jelentőségű intézményvédelmi feladatokat lát el és meghatározó szerepet játszik a szektor szavatoló tőkével történő ellátásában. Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetében fennálló részesedése az állami befolyás és a hosszú távú stabilitás záloga, ezért a fenti részesedés nem kerül értékesítésre.

7. Mi indokolja, hogy a pályázat előkészítésében és kiírásában közreműködők, valamint a mögöttük álló pénzügyi lobby felülírhatja a Kormány eredeti szándékát és ennek alátámasztása érvényesül a hivatalos kommunikációban is?

Az érvényes ajánlatot tevő szervezetben takarékszövetkezetek bírnak többséggel. Ez a tény azt mutatja, hogy a Takarékbank állami részvénycsomagjának értékesítésére kiírt pályázat során ténylegesen érvényesült a kormányhatározat előírása, miszerint előnyben kell részesíteni a szövetkezeti hitelintézeteket. Az OTSZ vezetőinek sajtónyilatkozatai - saját maguk által is bevallottan - pusztán vélelmekre, senki által meg nem erősített feltételezésekre épülnek. Mindez azonban nem gátolja meg az OTSZ vezetését abban, hogy már most élesen támadja, a széles nyilvánosság előtt becsmérelje a "vélhető ajánlattevőt", a pályázó szervezetben többséggel bíró takarékszövetkezeteket, és kétségbe vonja a pályázat tisztaságát.

Összefoglalva: 

Az érvényes ajánlattevőben meglévő takarékszövetkezeti többség két dologra mutat rá: egyrészt hogy minden szövetkezeti hitelintézet számára egyformán adottak voltak a feltételek egy sikeres pályázat benyújtásához, másrészt hogy az OTSZ vezetése - saját hibájából - vakvágányra irányította saját tagságának részvételi szándékát.

Az OTSZ vezetése által indított politikai kampány folytatása annak a sajtókampánynak, amelyet a Szövetség a kezdetektől fogva vív a szövetkezeti hitelintézeti integráció megújítása ellen. A mostani szakaszban az OTSZ vezetése a Takarékbank állami tulajdonrészének értékesítésére kiírt pályázat és az abban részt vevő takarékszövetkezeti többséggel bíró pályázó lejáratására irányul még az előtt, hogy a pályázó kiléte ismertté vált volna. Az OTSZ vezetése durva bosszúhadjáratot indított azokkal a takarékszövetkezetekkel szemben, akik nem kértek az OTSZ gyámságából, és akik saját maguk pályáztak. Az OTSZ ezzel veszélyes vizekre evez: saját önös érdekeitől vezérelve mesterségesen próbál éket verni a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjai közé, veszélyeztetve az egész szektor együttműködését, betéteseinek bizalmát. A szembenállás valójában nem a takarékszövetkezetek, hanem a szövetkezeti hitelintézetek és az OTSZ vezetése között van.

header.jpg

Szólj hozzá