Április 18-ára halasztotta a tárgyalást a bíróság az OTSZ által indított perben


2014. jan 27. írta: Magyar Takarék

Január 24-én tartották annak a pernek az első tárgyalási napját a Fővárosi Törvényszéken, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) indított a Magyar Állammal és további öt alperessel – Magyar Fejlesztési Bank, Magyar Posta, Takarékbank, Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, Magyar Nemzeti Bank – szemben a jogalkotással okozott kár megtérítése címen. A bíróságon többek között kiderült, hogy a felperes jogi érveinek egy részét egy, már 2009-ben hatályon kívül helyezett rendelkezésre alapozta. A tárgyalást végül április 18-ra halasztották, mert az OTSZ jogi képviselője nem tudott érdemben reagálni az alperes védekezésére.

A felperes OTSZ jogi képviselője a törvényszéken azzal indokolta a keresetet, hogy álláspontjuk szerint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló, 2013 nyarán elfogadott törvényből káruk származott, valamint, hogy a jogszabály sérti mind az alaptörvényt, mind a közösségi jogot. A tárgyaláson az elsőrendű felperes OTSZ nettó 29,4 millió forint, a másodrendű felperes magánszemély pedig mintegy nettó 56 ezer forint jogalkotással okozott kár megtérítését kérte.

A felperes képviselője azt is hozzátette: tisztában vannak a jogalkotással okozott kárral kapcsolatos bírói gyakorlattal, azaz, hogy alapesetben nincs esély ilyen pert nyerni, de a jogi képviselő szerint az állam az integrációs törvénnyel tulajdonképpen államosít. A jogi képviselő ugyanakkor hozzátette: az államnak megvan a lehetősége, hogy egyes szektorokban saját eljárással tulajdont szerezzen, ám a kisajátításnak jogi garanciái is vannak, és közérdekből kell történnie.

A kereset egyébként nem is annyira a kártérítésről, hanem az „ideiglenes intézkedésekről" szólt: a felperesek tulajdonképpen azt kérték a bíróságtól, hogy tiltsa meg az alpereseknek az integrációs törvény végrehajtását és forduljon maga is az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz az ügyben. A bíróság azonban az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet annak alaptalanságára tekintettel már január 17-én elutasította. A bírósági döntés szerint ugyanis a jogállamiság és demokrácia nem magánérdek, hanem közérdek, így az ideiglenes intézkedés elrendelésének feltétele nem állt fenn.

Az alperesek jogi képviselői a kereset elutasítását kérték, hangsúlyozva, hogy az integrációs törvény szerint a magyar állam a szektor átszervezése során, egyben az átszervezés érdekében, többletjogokat szerez a szektorban, és a TakarékBankot központi bankká teszi, amit az európai uniós jogszabályok is lehetővé tesznek. A jogi képviselő kiemelte: az állam a szerzett jogok ellenértékét – amelyet független könyvvizsgálók állapítottak meg – megfizette: 136 milliárd forintot juttatott a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetén keresztül a szektorba.

Az alperesek jogi képviselői az OTSZ által hivatkozott európai jogi hivatkozásokat átgondolatlannak nevezték, mivel az elsőként az európai közösségi szerződésre hivatkozik, annak is a tizedik cikkelyére. „Nos, az európai közösségi szerződést 2009-ben hatályon kívül helyezték" – mondták. Ráadásul, a hivatkozott Európai Alapjogi Charta itt nem alkalmazható, mivel a magyar állam nem az uniós jog alapján járt el.

A tárgyalást vezető bíró ezért felszólította a felperes képviselőjét, hogy válaszoljon az állami érvekre, a védekezésben ugyanis szerinte nem volt nagy meglepetés, arra számítani lehetett. Az OTSZ képviselője egy óra haladékot kért, amit meg is kapott. Azonban a bíró által elrendelt egy óra nem volt elegendő számára, ezért újabb harmincnapos haladékot kért a válaszra. A tárgyalást ezért végül április 18-ra halasztották el.

Az állam összes érintett szervezete 200 ezer forint pénzbírságot kapott, mivel ellenkérelmük nem érkezett meg a decemberi határidőig, csak január közepén. A felperes jogi képviselője elnézést kért, és a késést azzal indokolta, hogy a magyar államnak a jogi képviselő megbízásához külön eljárást is le kellett folytatnia.

Szólj hozzá