Vége a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnek – Ezért szükséges az erősebb integráció


2014. jan 24. írta: Magyar Takarék

A Magyar Nemzeti Bank 2014. január 23-án visszavonta a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A Jógazda és a soltvadkerti takarékszövetkezet felszámolása után a mostani körmendi eset is felhívja a figyelmet arra, hogy szükség van a szövetkezeti hitelintézeti integráció megerősítésére. 

A Magyar Nemzeti Bank 2014. január 23-án visszavonta a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. Fontos azonban megjegyezni, hogy a körmendi takarék az egyetlen olyan szövetkezeti hitelintézet hazánkban, mely nem tagja a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának, és már annak egyik jogelődjéből, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapból (OTIVA) is évekkel ezelőtt kizárták.

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) az esettel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a Jógazda és a soltvadkerti takarékszövetkezet felszámolása után a körmendi eset is az egységes szabályok szerint működő, tőkeerős, az ügyfelek részére minden eddiginél nagyobb biztonságot nyújtó szövetkezeti hitelintézeti integráció szükségességére mutat rá. A szervezet kiemeli: az integráció megújításával az állam célja az, hogy a szövetkezeti hitelintézetek hosszú távon stabil, versenyképes, biztonságosan működő pénzügyi csoporttá váljanak, és ne fordulhasson elő, hogy egyes takarékszövetkezetek felelőtlen gazdálkodásukkal veszélybe sodorják saját tagjaik és betéteseik pénzét.

Ezt szolgálja az integrációhoz tartozó szövetkezeti hitelintézetek körében folyamatban lévő átvizsgálás is, melynek során felmérik a szektor szereplőinek jelenlegi állapotát és kockázati tényezőit. Az átvizsgálás nyomán a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjai között év végéig fokozatosan életbe lép a tagok egyetemleges felelősségén alapuló keresztgarancia-rendszer. Ezzel lehetővé válik, hogy a jövőben az ország bármely szövetkezeti hitelintézeténél elhelyezett betétekért bármely más takarékszövetkezet is helyt álljon és viszont.

Az egyetemlegesség fokozatos létrehozásával a teljes integráció tőkeereje és likviditása a rendelkezésre áll majd az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított betéteken felüli megtakarítások védelmére is. Ennek anyagi fedezetét biztosítja, hogy az állam tavaly 136 milliárd forinttal növelte meg a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét és létrehozta a szövetkezeti hitelintézetek új Tőkefedezeti Alapját, így minden korábbinál jóval nagyobb biztonságban lesznek a takarékszövetkezetek ügyfeleinek megtakarításai, hiszen azokért - az OBA mellett - az összes szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank és az Integrációs Szervezet teljes vagyonával áll majd helyt.

A körmendi eset kapcsán a jegybank ezért is hangsúlyozza, hogy nincs "fertőzésveszély", azaz nem várható, hogy a körmendi takarékszövetkezet problémái miatt bármely másik takarékszövetkezet vagy pénzügyi piaci szereplő nehéz helyzetbe kerülhet. Ráadásul – írja a jegybank – a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet piaci súlya csekély: közel 13 ezer betétes ügyféllel rendelkezik. Mérlegfőösszeg alapján számított piaci részesedése ugyanakkor a hitelintézeti szektorban alig haladja meg az egy ezreléket.

Az MNB-nek egyébként azért kellett visszavonnia a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, mert a takarékszövetkezet gyenge likviditási helyzete – a korábbi hatósági intézkedések ellenére – tovább romlott, s fennállt a veszély, hogy az intézmény nem lesz képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A takarékszövetkezet működésének egyes elemeibe történő célzott beavatkozás már nem lett volna alkalmas a pénzügyi egyensúly helyreállítására.

A takarékszövetkezetnél lefolytatott átfogó vizsgálat, a folyamatos felügyelés keretében feltárt körülmények, s a korábban válságos helyzetbe került hitelintézetek felügyelése során szerzett tapasztalatok alapján az MNB arra a következtetésre jutott, hogy a takarékszövetkezetben elindult – és a gyors növekedés miatt kiteljesedett – negatív folyamatok, az azok révén felépült problémás hitelportfólió, s a takarékszövetkezet működési sajátosságai összességében olyan magas kockázatúak, ami már nem kezelhető egyéb felügyeleti intézkedésekkel.

A MNB előzőleg, 2013. november 5-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a takarékszövetkezethez és átadta az intézmény részére a felügyeleti hatóság által lefolytatott átfogó vizsgálatról készült jelentést. Az MNB e vizsgálata során a takarékszövetkezet kockázatvállalási tevékenységében és likviditási helyzetében számos problémát tárt fel, amelyek részben irányítási hiányosságokkal függtek össze. A felügyeleti biztosok a korábbi évek negatív üzleti folyamatait ugyan le tudták fékezni, de a már felhalmozódott problémák kezelésére, a prudens működéshez szükséges tőke és likviditás biztosítására a biztosok eszközei önmagukban nem elégségesek. Eredményes válságkezelésre, a prudens működés feltételeinek visszaállítására és fenntartására csak olyan mértékű ráfordítások révén kerülhetett volna sor, amelyre ésszerű időn belül nem volt reális esély.

Mindezek után az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a hitelintézetekről szóló törvény alapján az MNB engedély-visszavonó határozatát követő 20 munkanapon belül 100 ezer eurós összeghatárig (mintegy 30 millió forint) kártalanítja a betéteseket. Az OBA a jogszabályi előírásoknak megfelelően minden jogos betéti követelést kielégít majd. A befektetési szolgáltatásokat igénybe vett ügyfeleket érintő teendőkről a végelszámoló - jogi előírások alapján a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. - fog részletes felvilágosítást nyújtani a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet honlapján.

 

 

Szólj hozzá