Gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése


2013. dec 12. írta: Magyar Takarék

A harmadik negyedévben a vártnál kedvezőbb teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság, amivel régiós összehasonlításban is jól szerepelt, ám a valódi növekedési fordulathoz még további tennivalók szükségesek kormányzati oldalról – vélik a TakarékBank elemzői.

Elsősorban a járműipar, a mezőgazdaság és az építőipar előzetesen vártnál jobb teljesítménye következtében a magyar gazdasági növekedés üteme felgyorsult: a harmadik negyedévben szezonálisan kiigazított adatok alapján 0,9 százalékkal bővült a kibocsátás a második negyedévhez képest; ez immár a harmadik egymást követő pozitív negyedéves növekedési ütem. A kiigazítatlan adatok alapján számolt éves növekedés pedig 1,8 százalékos lett; mindkét mutató alapján Magyarország Európa jobban teljesítő gazdaságai közé került, és régiós összehasonlításban is az éllovasok között lehet. Igaz, mindez csak átmenetinek látszik, a kedvező adat mögött ugyanis nagyrészt egyedi tényezők és kedvező bázishatások állnak.

makro1.jpg

A beruházások felpörgése mögött leginkább az Európai Uniós források intenzívebb felhasználásán alapuló állami beruházások, kisebb mértékben feldolgozóipari beruházások illetve a rendkívül alacsony forrásköltségű MNB-s növekedési hitelprogram (NHP) által finanszírozott kkv-projektek álltak. Nem csak az autóipar fűti a beruházásokat, hiszen jelenleg is több tucat nagyberuházás folyik, ha nem is akkora volumenűek, mint az Audi vagy a Mercedes fejlesztései: a Hankook 300 millió eurós projekten dolgozik, a Bridgestone hasonló invesztíciót hajt végre, a Lego kétszázmillióért ruház be, de épül a Procter & Gamble pelenkagyára is – sorolja a példákat Suppan Gergely, senior elemző, aki szerint mindez az építőiparra is kedvezően hat.

A negyedik negyedévben a növekedés éves üteme akár 2,8 százalékra is gyorsulhat, így 2013-ban az éves átlagos GDP-bővülés elérheti az 1,2 százalékot. Részben a kedvező áthúzódó hatásoknak köszönhetően is, 2014-re a gazdasági növekedés a 2 százalékot is meghaladhatja, és a kibocsátási rés már említett záródása miatt 2015-re is marad tartalék egy 2 százalék fölötti növekedési ütemhez.

Mindemellett korai lenne még növekedési fordulatról beszélni, ám a korábbi években kitágult növekedési rés záródása, és olyan egyedi jellegű tényezők, mint például az NHP, így is lehetőséget teremtenek arra, hogy a 2015-ig terjedő időszakban a jelenleg elég alacsony potenciális növekedési ütemnél erőteljesebb bővülést mutasson a gazdaság.

makro2.jpg

Ahhoz viszont, hogy 2015-öt követően a növekedési dinamika tovább emelkedhessen, a potenciális növekedés tényezőiben jelentős javulásra lenne még szükség. Ez lesz a gazdaságpolitika legfontosabb kihívása a 2014-2018-as választási ciklusban: az üzleti szféra számára kedvezőbb intézményrendszerre, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételére, a vállalati szféra hálózatosodásának elősegítésére (az állam visszafogottabb piaci jelenlétére), illetve a humántőke fejlesztésére kellene koncentrálni.

makro3.jpg

Az infláció csaknem negyvenéves mélyponton jár (októberben 0,9 százalékos éves szinten állt), amiben nagy része van az adminisztratív árintézkedéseknek (rezsicsökkentés), a statisztikai hatásoknak és a világpiaci energia- és élelmiszerárak kedvező alakulásának. Utóbbiban is szerepe van a kedvező időjárás nyomán javuló mezőgazdasági teljesítménynek, ez már látszik is például a liszt áresésében, később pedig a takarmányárak árcsökkenése a húsárakat is lejjebb húzhatja.

 A már bejelentett intézkedések illetve a várható világpiaci áralakulás figyelembevételével az infláció még tovább csökken a következő hónapokban, és jövő évben is kényelmesen a középtávú cél alatt marad (éves átlagban 1,5 százalékos lehet), bár év vége felé már a 3 százalék közelébe emelkedik vissza.

makro4.jpg

Miután a következő 6-8 negyedévben az infláció éves üteme a középtávú cél toleranciasávja alatt illetve azon belül marad, lehetőség van további esetleges kamatcsökkentésre is. A prognózis 2013 végére 3 százalékos alapkamat-szintre számít. A további vágásnak gátat szabhat, hogy azzal tovább csökkenne a már amúgy is csekély kamattöbblet a forint- és a devizabefektetések között, amit a javuló magyar reálgazdasági mutatók által esetlegesen indokolt országkockázati felár-csökkenés csak ideig-óráig ellensúlyozhat. Az elemzők véleménye szerint ezért a 3 százalékos szint elérése után a kamatvágás szüneteltetése, de legalábbis lassítása szükséges lenne ahhoz, hogy nyugodt lehessen az átmenet az enyhítésből az elkerülhetetlenül bekövetkező kamatemelési ciklusba, vagyis ez utóbbit ne a hirtelen romló külső finanszírozási körülmények kényszerítsék ki. A TakarékBank elemzői szerint a kamatemelés legkésőbb 2015 elejétől szükségessé válik, mivel 2014 végétől az infláció fokozatosan a hosszabb távon fenntartható 3 százalék közeli szintre emelkedik vissza.

 Az aktív állami foglalkoztatáspolitika és a szabályozási környezet változásainak hatására a fő mutatószámok alapján 2014-15-ben is folytatódik a foglalkoztatottak és a munkapiacon aktívan jelenlévők számának emelkedése, miközben a munkanélküliségi ráta csökken. A TakarékBank elemzői szerint 2015-re a magánszektor munkahelyteremtő képességének és hajlandóságának fokozatos, bár lassú javulása és a közfoglalkoztatás további emelkedése mellett a munkanélküliségi ráta éves átlagos mértéke várhatóan 10 százalék alá kerülhet.

makro5.jpg

Az államháztartási mutatók a TakarékBank elemzői szerint a vártnál lényegesen erősebb bevétel-oldali teljesülést mutatnak. A némileg enyhülő kiadási szigor ellenére az idei hiány az elemzők számításai szerint várhatóan a GDP 2,7 százalékára rúg majd, amely fegyelmezett költségvetési politika mellett 2014-ben sem haladja meg a 3 százalékot. Ha a tendenciák nem változnak, 2015-ben még enyhülhet is a deficit GDP-arányos mértéke. A GDP-arányos államadósság mutató idén (még) nem csökken számottevően, 2014-től viszont már komolyabban mérséklődhet, hiszen a nominális kibocsátás növekedése is felgyorsul.

A külső egyensúlyi mutatók továbbra is Magyarország külső sebezhetőségének csökkenésére utalnak: a folyó fizetési mérleg, valamint a tőkemérleg együttes egyenlegeként az ország nettó finanszírozási képessége idén és jövőre a GDP 5 százalékát is eléri, és utána is csak mérsékelten csökken, amint a növekvő belső kereslet az import növekedési ütemét az exporté fölé emeli. Az államadóssághoz hasonlóan a nominális GDP vártnál alacsonyabb növekedése miatt a GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan alig csökken 2013 végére, viszont 2014-15-ben már erőteljesebben mérséklődhet, noha még az előrejelzési időszak végére is masszívan 100 százalék fölött marad.

 

Szólj hozzá