Egyesítik erőiket a magyar takarékok, íme a részletek


2017. júl 14. írta: Takarék

A takarékszövetkezeti szektor első, valódi konszolidációja fog megtörténni a következő hónapokban, külső forrás bevonása nélkül. A kétszintű bankrendszer megalakulása óta nem volt ilyen volumenű átalakulás - közölte a Portfolio.hu-nak adott interjúban Tajthy Attila, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) elnöke. Az FHB-t is soraiban tudó Takarék Csoport nem akar egyetlen országos kereskedelmi bankká változni, szeretnék megőrizni a szövetkezeti formából és a helyi viszonyok alapos ismeretéből fakadó piaci előnyüket. Tajthy Attila hangsúlyozta: bővültek az SZHISZ felügyeleti jogkörei, így ez az intézmény lesz például az MNB "kapuja" a takarékszövetkezetek felé, miközben szemernyit sem csökkennek a jegybank jogkörei.

Egyesülési hullám zajlik a takarékszövetkezeti szektorban. Hány takarékszövetkezet marad az év végére?

Gőzerővel dolgozunk azon, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelően javítsuk a takarékszövetkezeti szektor versenyképességét. A jelenlegi működési környezetben szinte kizárt, hogy egy kis takarék méretgazdaságosan hosszú távon is fenn tudjon maradni, ezért olyan struktúrát építünk ki, amelyben biztosított a szektor hatékony és ügyfélközpontú működése. Ma 50 takarék működik, és terveink szerint az összeolvadások eredményeképpen 2017 végére 12 nagyobb regionális pénzintézet marad. Nincsenek szolvenciális vagy likviditási problémáik a magyar takarékszövetkezeteknek, de az üzleti trendek azt indokolják, hogy összeolvadások, beolvadások révén egyesítsék erőiket. Fontos, hogy a teljes vidéki Magyarországot lefedő, korszerű és egységes banki szolgáltatásokat nyújtó, versenyképes pénzügyi csoportot alakítsunk ki. Hogyan? Úgy, hogy regionális szinten is tőkeerős és stabil, korszerű intézményrendszert hozunk létre.

Különböző találgatások szerint jövőre tovább konszolidálódhat a szektor. Várható-e tehát, hogy az év végéig elért 12-ről 2018-ban tovább csökken a takarékok száma?

Jelenleg nincsenek ilyen tervek, de meg kell nézni, hogy ez a 12 régió hogyan működik, és ha szükséges, további lépéseket kell tenni a versenyképesség javításáért. Elképzelhető, hogy ha pénzügyileg nem is, de például vezetési szempontok miatt tovább konszolidálódhat a szektor.

Most 50 elnökkel, 50 ügyvezetővel és 50 menedzsmenttel működik a szektor. Hogyan lesz ebből 12?

Az érintett takarékszövetkezetek együttműködési megállapodásban rögzítették, hogy melyik lesz a befogadó, vagy ahogy mi nevezzük: integrátor takarék, és azt is, hogy a befogadó vezetője lesz-e az új takarék első embere. Hogy a beolvadó takarékok vezetői és a korábbi vezetés milyen szerepet fog kapni a nagy takarékokban, jelenleg kidolgozás alatt áll. Az SZHISZ a takarékszövetkezetekre és tanácsadóikra bízza, hogy létrehozzák a megnövekedett intézmények szervezeti ábráját. Nem vakrepülés ez, hiszen jó pár fúzión túl vagyunk. Számos tanulsággal szolgált például a takarékok történetének legnagyobb egyesülése, amelynek során 10 takarék fúziójával jött létre a B3. Most nagy számban vonulnak nyugdíjba takarékszövetkezeti vezetők, akik többségükben az életművük sikeres befejezéseként tekintenek a saját takarékjuk hatékonyabb formában történő továbbélésére.

201705160006mor.jpgFotó: Világgazdaság

Földrajzilag hogyan osztják fel az országot a takarékszövetkezetek között? Maguk döntik el, ki kivel egyesül, vagy fentről, a gyarmatosítás során megismert nyílegyenes demarkációs vonalakhoz hasonlóan húzzák meg a határokat?

Az összeolvadási tervek egy rendkívül komplex folyamat eredményeképpen alakultak ki. Ebben alapvető szempont volt, hogy ne jöjjön létre olyan takarék, amelyik nagyon lukratív területen helyezkedik el, ezzel szemben ne alakuljon ki olyan, amelyik kevésbé fejlett területen működik. A 12 takarékszövetkezeti régió határvonalainak kijelölésénél a takarékok jelenlegi működési területét, az ügyfélportfólió összetételét, a lakosságszámot, az egyes régiók társadalmi, üzleti és pénzügyi szokásait, a közlekedési infrastruktúra adottságait figyelembe véve, a takarékokkal közösen alakítottuk ki a javaslatainkat. Mivel a takarékok a mezőgazdaság egyik legaktívabb finanszírozói, fontos szempont volt például a termelési láncok közös régióba szervezése, mivel így sokkal könnyebbé válik közöttük az együttműködés. Magyarország keleti részén inkább az észak-dél irányban elhúzódó tengelyek mentén működnek tovább. Akad olyan is, ahol azt mondtuk, hogy jó lenne figyelembe venni a megyehatárt, de a gazdasági kapcsolatok ennek teljesen ellentmondtak, így az utóbbiak győztek, egyes takarékok átkérték magukat más területekhez. Természetesen az is benne volt a végső döntésben, hogy személyükben hogyan tudnak együttműködni egymással a menedzsmentek, csakúgy, mint az is, hogy a létrejövő takarékok mindegyike elérjen egy optimális gazdasági méretet.

Egy ideje nem tesz közzé az MNB összesített adatokat arról, milyen eredményességgel működik a hazai szövetkezeti hitelintézeti szektor, és mekkora a mérete. El tudna árulni néhány friss számot?

Kis nyereséggel működik a szektor, ennek egyik oka, hogy a bankszektor átlagához képest magasabb költségszinttel dolgozik, költség/bevétel mutatója az átlagot jóval meghaladja, és nyilván ez az, amin az elmondottakhoz kapcsolódva változtatni kell. Ha ehhez hozzáteszem, hogy ez a magas költségszint úgy jött létre, hogy az informatikára idáig az elvárhatónál kevesebbet költött a szektor, akkor kicsit még rosszabb a helyzet. Nem véletlenül dolgozunk azon, hogy a versenyképességet hosszú távon jelentősen javítsuk.

A hatékonyságjavításhoz fiókszám- és létszámcsökkentésre is szükség lehet, ezekben mekkora csökkentést terveznek?

Magyarország fiókhálózatának a felét, 1450 fiókot a takarékszövetkezeti szektor működteti. Nyilván ez nem indokolható a Takarék Csoport piaci részesedése és jövedelmezősége alapján. Szeptemberig tesznek javaslatot a takarékok, hogy összesen hány fiókot terveznek összevonni vagy bezárni. Így a végső számot egyelőre nehéz megmondani, de azon dolgozunk, hogy a takarékok egyszerre őrizzék meg közelségüket az ügyfeleikhez és tegyék működésüket észszerűbbé, költséghatékonyabbá. Az alapvetően fenntarthatatlan fiókok azok az egy városban lévő, különböző takarékokhoz tartozó fiókok, amelyek egymástól akár csak 40-50 méterre vannak. Veszprémben például az FHB-val együtt 8 fiókja van a Takarék Csoportnak, nincs olyan kereskedelmi bank, amelyik ezt akár csak megközelítené. Ami pedig a dolog közösségi oldalát illeti, tudomásul kell venni, hogy a vidék változóban van, és ezzel a változással a takarékoknak is lépést kell tartaniuk. Az elnéptelenedett településeken található, alig használt, krónikusan veszteséges fiókokat be kell zárniuk, másutt újakat kell nyitniuk vagy össze kell vonniuk fiókokat. A legutóbbi fiókbezárás például egy olyan helyet érintett, ahol mindössze 25 számlát és 1 millió forintnyi hitelállományt kezeltek. Ahogy viszont Rejtő Jenő írta, három fürdővendéggel nem lehet fürdőházat fenntartani. Azt hozzá kell tennem, hogy a takarékok mindig is felelősséget vállaltak a helyi közösségekért, de úgy az igazságos, ha ez fordítva is működik. Ahol a helyi emberek és önkormányzatok a takarékot választják partnerüknek, ott - megfelelő lélekszám elérése esetén - a takarékok is megőrzik fiókjukat.

Mekkora ügyfélelvándorlást, illetve szövetkezeti taglétszámcsökkenést okozott eddig a konszolidáció?

Jelentős ügyfélelvándorlásról szerencsére szó sincs, a tagok létszáma pedig a három évvel ezelőtti közel 90 ezerről 40 ezerre csökkent. Főleg az 500 és 1000 forintos részjegyek eltűnése miatt, viszont a visszaváltásuk nem jelentkezik a jegyzett tőkében. Sok idős ember döntött úgy, hogy kiszáll a befektetéséből, vannak azonban új befektetők is, akik a jobb hatékonyságú takarékokban az eddiginél sokkal jobb üzleti lehetőségeket látnak. Utóbbiak persze kevesebben vannak, de nagyobb összegben fektetnek be, így a szektorhoz hasonlóan a részjegyek tulajdonosi köre is koncentrálódik.

Mennyire működnek majd úgy a beolvadásokkal létrejövő takarékszövetkezetek, mint egy nagybank egyes régiói, illetve ellenkezőleg, mennyire tudnak némi önállósággal a helyi viszonyokra szabott árazást, üzletpolitikát folytatni ezentúl?

Ez utóbbiakra továbbra is lesz némi lehetőségük. Az árazást a Takarékbank jogosult megtenni, mint a szektor központi bankja. A Takarékbanknál ugyanakkor teljesen nyitottak arra, hogy rugalmasan kezeljék a helyi sajátosságokat. Fontos különbséget tenni: a Takarék Csoport nem akar egy országos kereskedelmi bankká változni, szeretnénk megőrizni a szövetkezeti formából és a helyi viszonyok alapos ismeretéből fakadó piaci előnyünket.

Mikor indul el az egységes informatikai rendszer?

A törvényi határidő köt minket, december 31-éig be fogjuk vezetni. Az egységes informatikai rendszer nem azt jelenti, hogy egy darab számlavezetővel fogunk működni, egyelőre négy számlavezető rendszer fog megmaradni, kettő a takarékoknál, egy az FHB-nál és egy a központi banknál lesz. Hosszabb távon csökkenhet a létszám, de addig is egységes adattárház alapján lesznek képesek kiszolgálni a takarékszövetkezetek egymás ügyfeleit.

Nyíregyházán is ki tudják szolgálni ezután a szombathelyi ügyfelet?

Így van. Az a cél, hogy ez megtörténjen. Ez óriási előrelépést jelent majd a számunkra és az eddigihez képest jóval korszerűbb és kényelmesebb ügyintézést az ügyfeleinknek. Az új törvény lehetőséget ad arra, hogy az integráción belül az adatátadás gördülékeny legyen. A takarékok e tekintetben nem fognak másképp működni, mint ahogyan a nagyobb bankok egyes régiói működnek egymás között. Ez nem azt jelenti, hogy az egyik fiók látja a másik fiók ügyféladatait, de a Takarékbanknál működő központi kockázatkezelésnél minden látható lesz. Nem kell hozzá egyedi ügyfél-hozzájárulás, hogy az egyes takarékszövetkezetek egymás ügyfeleinek adatait a szolgáltatás során a központ közbeiktatásával felhasználhassák.

Néhány héttel ezelőtt módosult a szövetkezeti hitelintézetekről szóló törvény. Hogy alakult át a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) a jogköre?

Bővültek a felügyeleti jogköreink, így a törvénymódosítás után az SZHISZ lesz az MNB kapuja a takarékszövetkezetek felé. Ha az MNB bármit kíván az integrációtól, itt gondolok akár az adatszolgáltatásra, akár valamilyen módszertan bevezetésére vagy akár helyszíni vizsgálatra, azt alapvetően az SZHISZ-en keresztül teszi meg. Ez nem jelenti azt, hogy az MNB jogosítványai csökkennének, és az MNB munkatársai közvetlenül ne működnének együtt az integrációval.

Az SZHISZ mennyire tekinthető felügyeleti szervnek?

Az SZHISZ felügyeleti szerv. A bázeli előírásokat az EU-s joganyagba átültető CRR rendelet alapján az úgynevezett központi szervnek kettős funkciója van: a prudenciális és az üzleti irányítási feladat. Magyarországon ez szervezetileg kettéválik: az SZHISZ a jegybankkal együttműködve a prudenciális, a Takarékbank pedig az üzleti irányítás feladatát látja el. Az SZHISZ és a Takarékbank szorosan működik együtt, az SZHISZ felügyeli a tőkemegfelelést, ami pedig az üzleti aktivitás meghatározó eleme. Ezért olyan felügyelet szeretnénk lenni, amelyik az átlagnál jobban becsatornázza az üzleti érdekeket is anélkül, hogy ezek a prudenciális szempontok bármilyen módon sérülnének. Ahol tehát érdekkonfliktus áll fenn - például a szankciók, a bírságok megállapítása területén -, ott a prudenciális szempontokat kell érvényesíteni az üzletiekkel szemben. Fontos újdonság, hogy az SZHISZ igazgatósága a szövetkezeti hitelintézethez integrációs biztost rendelhet ki, ha annak működésében szabálytalanságokat lát, s azt tapasztalja, hogy az egyéb intézkedések nem vezettek eredményre, és a további intézkedések meghozatalától sem várható eredmény. Ilyenkor az integrációs biztos meghatározott időre átveszi a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának jogkörét. Az is új elem, hogy ha egy szövetkezeti hitelintézet pénzügyi helyzete súlyosan meggyengül, akkor amellett, hogy valamennyi magyarországi hitelintézethez hasonlóan köteles elkészíteni egy helyreállítási tervet, ezen felül még az integrációnak is kell készítenie egy csoportszintű helyreállítási tervet. Ennek lényeges eleme, hogy az SZHISZ az integráción belüli állomány-átruházásokkal kezeljen bizonyos kockázatokat, ezáltal biztosítva, hogy az ügyfelek szerződései érvényben maradjanak, az ügyfeleket semmilyen módon ne érje kár.

Még milyen új feladatot kapott az SZHISZ a szövetkezeti hitelintézetekről szóló törvény módosításával?

A legfontosabb, hogy elő kell segítenie és támogatnia a szövetkezeti hitelintézetek egyesülését. Ennek érdekében az SZHISZ lehetőséget kapott arra, hogy részt vegyen az egyesülések megtervezésében és végrehajtásában. Igazgatóságunknak irányelvekben kell rögzítenie az integráción belüli átalakulásra, egyesülésre és szétválásra vonatkozó célokat és elveket, azok érvényesülését pedig folyamatosan támogatnia és ellenőriznie kell. Szövetkezeti hitelintézetek csak az SZHISZ igazgatóságának előzetes hozzájárulásával alakulhatnak át, egyesülhetnek vagy válhatnak szét. Az SZHISZ igazgatósága pedig elrendelheti, hogy az általa kijelölt szövetkezeti hitelintézetnél tartsanak közgyűlést, amelynek a kijelölt szövetkezeti hitelintézetek alakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról kell döntenie.

A garanciaközösség szabályozása miként módosult?

Sokan kérdezik, hogy vajon mennyi lehet mára az állam által adott 136 milliárd forintból. Ez az összeg maradéktalanul rendelkezésre áll, nem költöttük el. A törvény egyértelműen kimondja, hogy az integrációban bármikor keletkezett kötelezettségekért az egész integráció, beleértve az SZHISZ-t is, garanciát vállal, egyetemes felelősséggel. A betétesek tehát baj esetén az egész integráció teljes vagyonára támaszkodhatnak. Ebből a szempontból tényleg a legtőkeerősebb intézménynél helyezi el a betétjét a takarékszövetkezetbe betérő betétes.

Ha netán tőkehiány lépne fel valamely takarékszövetkezetnél, azt a gyakorlatban miként pótolnák? Elképzelhető-e ez egyáltalán, vagy nem kell egyedileg megfelelniük a tőkekövetelményeknek?

Az európai szabályozás mozgásteret enged a tagállamoknak abban a tekintetben, hogy egyedi vagy csak szektorszintű, egységes tőkemegfelelést várjanak el a takarékszövetkezetektől. Az SZHISZ egyeztetésbe kezdett ezzel kapcsolatban az MNB-vel, ami még nem ért véget, így az utóbbi kérdésre egyelőre nehéz pontos választ adni. Ami a tőkepótlást illeti, az igen ritka eset és nincs is napirenden, de az SZHISZ-nek joga van arra, hogy például részjegyért cserébe tőkét nyújtson. Elsősorban nem tulajdonosi szerepvállalásban gondolkodnánk ez esetben sem, hanem előnyben részesítenénk az alárendelt kölcsöntőkét, mint tőkehelyzet-javító megoldást.

Kicsit sok bank van az integrációban. Hogy választják szét ezek funkcióit?

Év végéig megtörténnek a portfólió-átadások, amelyek eredményeként a Takarékbank átadja kereskedelmi banki funkcióit az FHB Kereskedelmi Banknak, és tisztán a takarékszövetkezetek központi bankjaként, a jogszabály adta jogköreit megtartva működik majd tovább, tényleges, az ügyfelek számára végzett üzleti tevékenység nélkül, de üzletirányítási jogokkal. Az FHB Jelzálogbank pedig önálló jelzálogbankként, a takarékszövetkezetek és egyes bankok refinanszírozójaként működik tovább, folytatva jelzáloglevél-kibocsátásait. Az üzletirányításon túl ebben az évben egy költségracionalizálási projekt részeként megszüntetjük a három bank párhuzamosan működő osztályait is. Ezekkel az összevonásokkal és szétválasztásokkal összességében a 2018-tól 3 milliárd forintos költségmegtakarítást lesz képes elérni az integráció. A takarékszektor első, valódi konszolidációja most fog megtörténni - először külső forrás bevonása nélkül, a kétszintű bankrendszer megalakulása óta nem volt ilyen volumenű átalakulás. 

Szólj hozzá