Nagyon durva megszorítások egyes magyar bankoknál


2017. jún 19. írta: Takarék

Kíméletlen megszorítások, szigorú költségkontroll, üzleti aktivitást követő költségnövekedés - nagyjából ebbe a három csoportba sorolhatónak tartja a magyar nagybankokat az utóbbi időszak költséggazdálkodása alapján a Portfolio.hu cikke. A legszigorúbban az MKB, a Raiffeisen és a CIB bánt a költségeivel, majd a K&H és az UniCredit következett, az előre menekülők táborába pedig az OTP, a Budapest Bank és az Erste tartozott tavaly. Utóbbinál azonban ennek láthatóan vége: az idei év az Ersténél is részben a költségcsökkentésről fog szólni.

A statisztikák alapján megállapítható, hogy még különadóterhek nélkül is Európa egyik legkevésbé hatékony bankrendszere a magyar. A bankrendszer költséghatékonysága összességében nem javult jelentősen 2016-ban sem, bár kétségtelenül voltak látványos költségcsökkentést végrehajtó nagybankok. Ebbe a csoportba elsősorban a Raiffeisen és az MKB sorolható, de a CIB is tovább szorított a nadrágszíjon (bankadó nélküli költségszintje alapján), ezt mindháromnál baknál a nem teljesítő hitelek állományának jelentős csökkenése is segítette. A Raiffeisen tavalyelőtt bejelentett, a lakossági fiókhálózatot is érintő költségcsökkentései tavaly értek be, az MKB pedig a szanálással szinte teljesen új életet kezdett.

Éves jelentésük alapján a K&H és az UniCredit is csökkentette tavaly a működési költségeit, mivel azonban ez a két bank a bankadót is a működési ráfordítások között tartja számon, az adóterhek változásával érdemes korrigálni számaikat. Ezt figyelembe véve már némi költségnövekedést látunk ezeknél a hitelintézeteknél. Az OTP és az Erste, és kis mértékben a Budapest Bank esetében azonban egyértelműen nőtt a költségszint, üzleti aktivitásuk bővülésével párhuzamosan. A költségszintet a hazai munkaerő-hiány és az informatikai fejlesztések is jellemzően felfelé tolják, utóbbiak költséghatékonyságot javító szerepét inkább a jövő fogja megmutatni.

A bankok számvitele nem egységes abból a szempontból, hogy az adóterheket a működési ráfordítások között vagy attól elkülöndítve, egyéb ráfordításként veszik-e figyelembe (sőt, vannak jelentések, amelyek a bankadót meg sem említik), mindenesetre a kimutatott működési költségek teljes szintje a nyolc magyar nagybanknál számításaink szerint tavaly 4 százalékkal, vagyis 27 milliárd forinttal csökkent, lásd a fenti ábrát. Az MKB és a Raiffeisen költségcsökkentése ezt egy az egyben meg is magyarázza, és volt némi szerepe benne a bankadó csökkenésének is (már ahol a működési költségek között jelenik meg az adó). A hazai bankok eredményességét nem elsősorban a működési költségek vagy a bevételek, hanem a kockázati költségek, a hitelezési céltartalék-képzés jelentős visszaesése javította tavaly. A nyolc nagybank ennek köszönhetően mind nyereséges lett, összesített nyereségük (az OTP magyarországi tevékenysége esetében bizonyos tételekkel általunk korrigálva) 297 milliárd forintra rúgott.

Az idei évre eddig az Erste Bank jelzett a fenti bankok közül célzott, az üzleti működést több területen érintő költségcsökkentést.

Végezetül néhány szó a bankok költségszintjét részben meghatározó fiókszámról és létszámról. Az OTP vezető helyét semmi sem veszélyezteti, ugyanakkor feltűnő, hogy a nagy lakossági ügyfélszámmal rendelkező bankok (OTP, K&H, Erste, Budapest Bank) ezen a listán is élen állnak, a vállalatokra fókuszáló nagybankok azonban kisebb létszámmal is jól elműködnek. Ugyanez a sorrend a négy legnagyobb banknál a fiókszám szempontjából is.

A legdrámaibb szűkítést a létszám és a fiókszám szempontjából a CIB-nél, illetve a Raiffeisennél hozta a válság. Ez valószínűleg nem független attól, hogy e bankok az MKB-hoz és némileg az Erstéhez hasonlóan jelentős hitelezési (különösen projekthitelezési) veszteségeket szenvedtek el az elmúlt években, így a többieknél jelentősebb költségcsökkentésre kényszerültek.

fiokszam.png

Szólj hozzá