Kettősség jellemzi a gazdák szemléletét a Takarék Agrárhangulati Index legfrissebb felmérése szerint


2017. máj 04. írta: Takarék

Továbbra is erőteljes a beruházási kedv a mezőgazdaságban, egyre többen várják a foglalkoztatás növekedését

Miközben a gazdálkodás több tényezője miatt óvatosabbak, továbbra is létszámbővítésben és hatékonyságnövelést célzó beruházásokban gondolkodnak a mezőgazdaságban tevékenykedők a következő 12 hónapban – derül ki a Takarék Csoport immár harmadik alkalommal közétett, Takarék Agrárhangulati Indexéből. Az agrárium szereplőinek véleményét, várakozásait tükröző Index kiemelkedően élénk beruházási szándékot jelez: a válaszadók 80 százaléka tervez beruházást a következő egy évben. A Takarék Agrárhangulati Index negyedéves rendszerességgel ad képet a magyar mezőgazdaságban tevékenykedők gazdálkodással, beruházással, finanszírozással, támogatásokkal kapcsolatos aktuális hangulatáról, elképzeléseikről, illetve azok változásáról.

A Takarékbank agrárszakértői által is régóta szorgalmazott szemléletváltásról tanúskodik, hogy egyre többen a beruházási céljaik élére a piaci igényekhez történő igazodást helyezik. „A gépesítés, az öntözés modernizálása a célom, illetve néhány jól képzett munkavállaló alkalmazása. Ezek nagyon nehéz feladatok.” Jellemzően ilyen és ehhez hasonló válaszok érkeztek a Takarék Agrárhangulati Index harmadik felmérése során. A mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói azért továbbra is óvatosan optimisták a gazdálkodási környezet várható alakulását illetően. Az immár a harmadik felmérését közlő Agrárhangulati Indexet a Takarékok hagyományosan erős mezőgazdasági és élelmiszergazdasági kapcsolataira tekintettel hívta életre a Takarékbank. Az Index harmadik, 9,14 pontos értéke elmarad az előző mérés 12,89 pontos értékétől, ami alapján megállapítható, hogy az agrárüzemek döntéshozói közül mintegy 9 százalékponttal vannak többen azok, akik inkább javulást várnak működési környezetükben, mint akik romlást. Ami a jövedelmezőséget illeti, a válaszadók 52 százaléka ezen a téren nem vár változást, míg 28 százalékuk emelkedést, 19 százalékuk pedig csökkenést valószínűsít a következő egy évben. Az előző méréshez képest kissé többen aggódnak a jövedelmezőségük alakulása miatt, amit elsősorban a piaci árak alakulásával hoznak összefüggésbe és hatékonyságuk javítását célzó beruházásokkal próbálnak kivédeni. Az agrárvállalkozásokat ugyanakkor erőteljes beruházási szándék jellemzi: a válaszadók mintegy 80 százaléka tervez beruházást a következő egy évben. A felmérésben részt vevők több mint fele, 54 százaléka technikai fejlesztést, 44 százaléka az üzemméret növelését, 22 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben. Összességében a válaszadók 72 százaléka gazdálkodása fejlesztésében, 25 százaléka a szinten tartásában, 3 százaléka pedig visszafejlesztésben gondolkodik. Az előző méréssel összevetve ugyanakkor itt is érzékelhető kismértékű, 1-2%-os visszalépés, amit azonban inkább óvatosságnak, mint a romló hangulatnak tudható be. A szabadszavas válaszokból ugyanis kiderül, hogy a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos határozatok nagy befolyással lesznek a beruházási döntésekre. A válaszadók 52 százaléka tervez ugyanis pályázati úton agrártámogatást igénybe venni a következő egy évben. A válaszadók kétötöde (40%) vissza nem térítendő támogatásban gondolkodik. Az állattartók beruházási kedve továbbra is jóval meghaladja a növénytermesztőkét, ami részben a pályázati rendszer hatásának tulajdonítható. Megjegyzés: A megoszlások összege azért nem 100%, mert a gazdaság egyszerre több fejlesztést is tervezhet.agrar_index_1.JPG

Megjegyzés: A megoszlások összege azért nem 100%, mert a gazdaság egyszerre több fejlesztést is tervezhet

Támogatást, hitelt és munkaerőt is sokan vennének fel, azonban a hitelfelvételben gondolkodók aránya nem nő

A tervezett beruházások jelentős hányada támogatási forrás igénybevételére épül és hitelfelvételi szándék is párosul hozzá. A válaszadók közel egyötöde (18%) mindhárom forrásból (önerő, támogatás, hitel) tervezi a beruházásának finanszírozását. A válaszadók 27 százaléka csak önerőből, 3 százaléka csak támogatásból és mindössze 1 százaléka csak hitelből szeretné finanszírozni a beruházást. 32 százalékuk a háromból két forrás felhasználását tervezi (20% önerő+támogatás, 10% önerő+hitel, 2% hitel+támogatás). Összességében a válaszadók 75 százaléka tervez önerőt, 42 százaléka támogatást, 31 százaléka pedig hitelt igénybe venni.

agrar_index_2.JPG

Összességében továbbra is mérsékelt a mezőgazdasági vállalkozások hitelfelvételi kedve, annak ellenére, hogy a fejlesztőbarát környezet adta lehetőségek kiaknázásának legnagyobb akadálya a saját forrás korlátozottsága. A válaszadók 34 százaléka venne fel hitelt gazdasága számára a következő egy évben. A beruházást tervezők zöme új alkalmazottak felvételével is számol, de a foglalkoztatottak megtartására és/vagy létszámbővítésre számítók aránya a teljes mintát tekintve is jelentős. A válaszadók közel négyötödénél változatlan marad a foglalkoztatottak létszáma a következő egy évben: 20 százalékuk növekedést, 3 százalékuk pedig csökkenést vár a foglalkoztatottak számában. Régiós megoszlásban, az előző mérésünkhöz hasonlóan, Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb a gazdálkodók beruházási kedve. Feltűnő ugyanakkor, hogy minden régióban kevesebben számítanak támogatásokra a fejlesztéseikhez. Ez is arra a szemléletváltásra utal, amelyet a Takarék Agrár Központ régóta szorgalmaz az ügyfeleink irányában, miszerint beruházásainkat a piaci igényekhez kell igazítani, nem a támogatási rendszerhez. Ez nem jelenti azt, hogy le kellene mondani a támogatási rendszer nyújtotta forrásokról, de nem szabad azok ütemezéséhez igazodni.

„A magyarországi gazdák beruházásai továbbra is főként saját forrásból valósulnak meg. Ez azonban korlátolt, ezért indokolt lenne a külső források bevonásának növekedése. Erre jelenleg számos, később vissza nem térő lehetőség van. Ilyen az elérhető támogatások, a vidékfejlesztési pályázatok hatalmas kínálata, de ki kell emelni a soha nem tapasztalt, kedvező hitelfelvételi lehetőségeket is. "Hangulati felmérésünk jelzi, hogy ezzel a gazdák tisztában vannak, azonban nem elég határozottak a fejlesztési elképzeléseik megalapozottságát illetően” – mondta Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője. „Az elbizonytalanító tényezőkkel szemben felkészültséggel, informáltsággal, együttműködéssel, piaci szemlélettel lehet védekezni. A Takarékok a mezőgazdaság hagyományosan meghatározó finanszírozói, többek között ezért hozták létre már évekkel ezelőtt saját agrárszakmai műhelyüket. A Takarék Agrár Központ ugyanis éppen ezeken a területeken nyújt stratégiai tanácsot, segít a döntések előkészítésében, megalapozásban, előrejelzéseket készít, mindezt pedig egy rugalmas, teljes körű finanszírozási és befektetési kínálat mellett” – emelte ki a takarékok agrárszakmai műhelyének szakértője.

A Takarék Agrárhangulati Index

A Takarék Agrárhangulati Index úgynevezett egyenleg típusú kompozit index. Ez azt jelenti, hogy minden egyes kérdés esetében meghatározzák, hogy milyen mértékben tér el a javulást (növekedést/bővülést) várók száma a romlást (csökkenést/visszafejlődést) várókétól. Az index értéke -100 és +100 közötti skálán alakulhat, amely 100-as értéket vesz, amennyiben minden válaszoló javulást feltételez, és mínusz 100-at mutat, amennyiben kivétel nélkül minden válaszoló romlást vár. A kutatás kérdőíve a gazdálkodók saját helyzetének megítélésére, jövőre vonatkozó elképzeléseire, beruházási szándékaira, hitelfelvételi terveire, a támogatások igénybevételére, a gazdálkodás hatékonyságának növelésével kapcsolatos elképzeléseire fókuszál, esetenként az ágazattal kapcsolatos szezonális kérdéseket tartalmaz. A válaszadók 97-100 százaléka döntéshozó, fennmaradó részük döntésbefolyásoló a szakterületén. Az ötszáz fős minta az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtókra nézve reprezentatív. Fontos része felmérésnek a szabadszavas válaszadás lehetősége, amivel a kitöltők több mint 70 százaléka rendszeresen él is. Tekintve, hogy hangulati az index, erre nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen e vélemények által pontosabb kép kapható a gazdák gondolkodásáról. A Takarékbank a felmérést negyedéves gyakorisággal végzi stratégiai partnere, az AgroStratéga közreműködésével.

 

Szólj hozzá

agrár mezőgazdaság beruházási kedv Fórián Zoltán Takarék Agrár Központ agrárhangulati index