Élelmiszeripari fordulat a láthatáron


2014. aug 12. írta: Magyar Takarék

Számos jel mutat arra, hogy a hazai élelmiszeripar kis- és közepes vállalkozásainak az elkövetkezendő években jelentősen nő a beruházási kedve és a korábbinál lényegesen nagyobb forrásigénnyel jelentkeznek majd. Érdemes ezért erre a tendenciára már az előttünk álló hónapokban is kiemelten készülniük a szövetkezeti hitelintézeteknek, az ágazatnak szánt források szétosztására az első pályázati kiírások ugyanis már idén ősszel megjelenhetnek.

Az elmúlt napok kormányzati kijelentése miszerint a magyar élelmiszeripart a nemzetgazdaság egyik húzóágazatává kell fejleszteni, nem előzmény nélküli. A kormány az élelmiszer-feldolgozást 2013-ban stratégiai ágazattá nyilvánította, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pedig elkészítette az élelmiszeripar fejlesztését megalapozó stratégiáját.
Az alapvető stratégiai cél az élelmiszeripar versenyképességének helyreállítása. Ennek elérése érdekében a stratégia kiemelt célként kezeli a stabil finanszírozás lehetőségeinek segítését, az innováció ösztönzésével a vállalkozások hatékonyságának növelését, a korszerű tudással rendelkező humánerőforrás arányának növelését az élelmiszeripai vállalkozásoknál, valamint az élelmiszerlánc piaci pozíciójának erősítését és a támogató vállalkozási környezet elősegítését.

A VM a 2014−2020 közötti uniós társfinanszírozású programok idei tervezése során kiemelt figyelmet és jelentős összeget fordít az élelmiszeriparra. A tervek szerint különböző alapokból a korábbi uniós ciklusban rendelkezésre álló forrásoknál lényegesen nagyobb összegű támogatáshoz juthat az ágazat fejlesztési céljainak megvalósítására. A források összege 300 és 500 milliárd forint között lehet, amely többszöröse az előző pénzügyi ciklusban az iparágba eljutott mintegy 105 milliárd forintnak. (Az előttünk álló lehetőség nagyságát érzékelteti, hogy 2007 és 2013 között az élelmiszeripari beruházások bruttó értéke 852 milliárd forint volt (NAV adatok), a támogatás pedig ennek mindössze 12 százalékát tette ki.)

Ahhoz, hogy a magyarországi élelmiszeripar képes legyen az akár 500 milliárd forintos támogatási keretet kihasználni – 40 százalékos támogatási intenzitás mellett –, már mintegy 40 százalékos beruházási volumen-bővülés is elegendő. Mivel a piaci kilátások, a kormányzati támogatás, a tudatos fogyasztói viselkedés, a bankok javuló hozzáállása, és a gazdaság erősödése mind abba az irányba hatnak, hogy az élelmiszervállalkozók bátrabban kezdjenek beruházásokba – tekintve a beruházások terén felhalmozódott elmaradásokat, illetve a pályázatok erős hatását a beruházási kedvre – ennél akár jelentősen nagyobb bővülésre számíthatunk.

Az első pályázati kiírások már idén ősszel megjelenhetnek, várható hogy a szövetkezeti hitelintézeteknél is jelentősen növekszik az érdeklődés az élelmiszeripar részéről. Az élelmiszeripari vállalkozások pályázati önerejét 2016-tól visszatérítendő források is támogatják. Ez 15 milliárd forintos keretet jelent, amelyet elsősorban a nem bankképes cégeknek szánnak.

A hazai élelmiszeripar kilátásai

A magyarországi élelmiszeripar évtizedekig küzdött azzal, hogy nem volt megfelelő szakpolitikai támogatottsága és szakmai felügyelete, illetve, hogy az agrárgazdaságban, a nemzetgazdaságban, az élelmiszerellátásban, a foglalkoztatásban és az exportban betöltött szerepét nem értékelték helyén. A szemléletváltásban, ami e helyzet megváltozásának elengedhetetlen feltétele, az utóbbi években érzékelhető változások zajlanak. E folyamat akkor gyorsult fel, amikor a szaktárca saját élelmiszeriparral kapcsolatos fejlesztési stratégiájának kidolgozásához látott, s az ezzel kapcsolatos egyeztetések, a munka elkezdődött. „A magvak termékeny talajra hullottak”, a kormányzat kommunikációjába, gondolkodásába egyre inkább beépült az élelmiszeripar romló helyzetének súlyosbodó következménye, a gazdaságpolitikai célok elérését gátló hatása.

Az előttünk álló évek a magyarországi élelmiszeripar számára fontos időszakot jelentenek. Most fog eldőlni, hogy a kedvezőbbé váló gazdálkodási feltételekkel tud-e majd élni az iparág. Ez elsősorban nem a statisztikákban kimutatható fordulatot jelent ezen az időtávon, hanem a híresen magas alkalmazkodó képesség újabb vizsgáját. Nem csak az elmaradt beruházásokban kell előre lépni, hanem szervezettségben, a kibocsátás mennyiségében és minőségében is.

Nem kis sikerként kell elkönyvelni, hogy Magyarország jelenleg is mintegy 120 százalékos önellátásra képes az alapvető élelmiszerekből. Az évtizedes termelés-szűkülés idején valós esélye volt az önellátási szint 100 százalék alá csökkenésének. Ez a szint termelési potenciálunk ésszerű és fenntartható fejlesztésével viszonylag rövid idő alatt akár 150 százalékra növelhető, ami a globális élelmiszerigény várható jelentős emelkedésével komoly nemzetgazdasági előnyt jelenthet Magyarország számára. E bővülési lehetőség mind a belföldi, mind az exportpiacon létezik. Az élelmiszeripar termelése ugyan az export által hajtva kezdett el ismét emelkedni, de a kilátások számos eleme azzal kecsegtet, hogy a belföldi piac korábban elvesztett részéből is sikerül visszaszerezni, illetve a bővülésből is ki tudja venni a részét.

Takarékbank prognózis

Az alábbiakban az élelmiszeriparral kapcsolatos legfontosabb információkat foglaljuk össze –a Takarékbank saját előrejelzéseivel kiegészítve – annak érdekében, hogy segítsük a szövetkezeti hitelintézetek felkészülését a várható igényekre.

- Az élelmiszeripar termelési értéke erősen függ a mezőgazdaság teljesítményétől. Úgy látjuk, hogy az élelmiszeripar termelési értéke 2020-ra eléri 3000 milliárd forintot, a tavalyi 2633 Mrd forint után. Ennek egyik alapja a mezőgazdasági kibocsátás növekedése, a másik az értékesítés – elsősorban az export – növekedése. Az élelmiszeripar árbevételében tovább emelkedik a kivitel aránya. Úgy látjuk, hogy 2016-2017-re eléri a 40 százalékos szintet, 2020-ig azon a szinten marad.

élelmiszer1.jpg

Forrás: KSH, 2014-től Takarékbank előrejelzés

-  A KSH adatai szerint mintegy 6600 működő élelmiszeripari vállalkozás van az országban. A NAV adatok szerint ennél kisebb, 5200-5300 körüli számot jeleznek;

- Az élelmiszeripari vállalkozások 25 százaléka a sütőiparban, 15 százaléka a borászatban, 8-8 százaléka a hús és a tartósítóiparban tevékenykedik;

- Túl van a piacvesztésen;

- Megállt a lejtőn: már nem csökken a termelés;

- Az export a fő hajtóerő, de már a belföldi értékestés is nő (2014 I-V. hó: belföldi eladás +2,4%, export +5,4%);
- 2013: az élelmiszeripari alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete a feldolgozóipari keresetek 83,9 százalékának felel meg;

- Az élelmiszeripar hitelállománya négy éve csökken. 2014 márciusában 312 milliárd forint volt. A devizahitelek aránya 60%-ról 38%-ra csökkent.

Az élelmiszeripar termelési és értékesítési volumenindexei,
2013, %, előző év azonos időszaka = 100

élelmiszer4_1.jpg

Forrás: KSH

élelmiszer2.jpg élelmiszer3.jpg
Szólj hozzá

agrárium TakarékBank Fórián Zoltán