Tisztul a tejszektor


2014. aug 01. írta: Magyar Takarék

2014. július 29. – Fórián Zoltán

Sok hír jelent meg a tejszektorról az utóbbi napokban. Fontos ezeket a helyükön kezelni, hogy ne gerjesszenek indokolatlan kockázati aggodalmakat. Arról van szó ugyanis, hogy erősödik a szektor lobbyereje, és felismerték, hogy milyen nagy szerepe van ebben a nyilvánosságnak. Ezért demonstráltak a tejtermelők július elején, és ezért kommunikálnak élénken a piacvédelem fokozása érdekében azóta is. Amint érzékelhető, sikerrel. Az utakra vonulás közvetlen okát az idei árcsökkenések és az import-nyomás átmeneti növekedése szolgáltatta. 

A hazai tejszektor áraira a legnagyobb hatással a nemzetközi tendenciák vannak. A magyarországi nyerstej árak csaknem két évig emelkedtek, mielőtt ebben az évben e növekedés megtorpant. Ez a helyes kifejezés, mert a növekedés mögött a tartósan bővülő világpiaci kereslet áll, aminek nincs vége, csak az idei első félévben lelassult. A hazai tejárak szorosan együtt mozognak az európaiakkal, amelyekre pedig a világpiaci tejtermékárak vannak erős hatással. Ezt mutatja be az alábbi ábrasor, amely a hazai, a térségbeli és a világ nagy termelőinek nyerstej árait mutatja be. 

tej1.jpg

tej2.jpg

Forrás: DG Agri

tej3.jpg

Forrás: clal.it

A kissé alacsonyabb kereslet minden év első hónapjaira jellemző, idén azonban a kínai import lanyhult, az Európában vásárló nagykereskedők pedig kihasználták az alkalmat, néhány hétig nem vásároltak, s ezzel túlkínálatot, árcsökkenést idéztek elő. A helyzet nyár elejére oldódott, aminek hatására az év hátra lévő időszakában az árak stabilizálódására lehet számítani itthon is.

A demonstrációk másik oka az importnyomás, ami egyrészt szintén az árak fent bemutatott alakulásával függ össze, másrészt pedig egy akut helyzettel, a magyar piacra kerülő tartós (UHT) tejek és félkemény sajtok rendkívül alacsony árával. A tejes szakma e mögött visszaélést sejtő megnyilatkozásai nem alaptalanok, ahogy azt a NAV által feltárt eddigi ügyek is alátámasztják. Az viszont az együttműködés kifejezetten példaértékű sikere, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a tejpiaci anomáliák miatt az UHT tej nyomonkövetési ellenőrzését rendelte el a napokban a nagykereskedelmi egységeknél. Az ellenőrzés folyamatban van, az eredményekről a minisztérium a későbbiekben nyújt tájékoztatást.

Az elmúlt években számos tanulmány is kimutatta, hogy ezen import termékeknél nincs olyan legális versenyképességi előny, amely tartósan a hazai önköltség körüli árakat teszi lehetővé fogyasztói árszinten. Volt olyan, hogy egy-egy tétel a lejárathoz közeledve olcsón került piacra, ma már azonban a készletek szintje alacsony, mert világpiaci tömegcikkeket állítanak elő belőlük, ahol igen kedvező áron el lehet adni. Ezért is van ilyen szoros összefüggés a világpiaci árak és az európai, valamint hazai tejárak között. Ez a helyzet a jövőre megszűnő kvótarendszer utáni időket is jellemezni fogja. A legtöbb európai beruházás a világpiacra irányuló tejtermékek előállítási kapacitásának növelésére irányul. A kvóta korlátjának ledőlése után keletkező többlet sokkal inkább fog harmadik piacokra irányulni, mint a belső piacokat összezavarni. Ha tehát addig sikerül a hazai piaci kínálatból kiszorítani az illegálisan ide kerülő tejtermékeket, akkor az import aránya nem fog tartósan emelkedni a magyar tejtermékpiacon.

Ha az ellenőrzés során nagyobb visszaélésre bukkannak, akkor ebben a szektorban is szóba kerülhet a fordított áfa bevezetésének gyors eljárásban való kezdeményezése. Egy nagy visszaélés, mint hivatkozás, ugyanis feltétele a gyorsított módszerű engedélyezésnek. A piac tisztulása, ami már évek óta zajlik – hiszen már eddig is jelentősen sikerült a szabályok szigorításával az importot visszaszorítani – lendületet vehet az ellenőrzés szigorítása és állandósítása révén.

Érdemes kitérni még két, magyarázatot igénylő hírre. Az egyik, hogy sikerült Brüsszelben megvédeni a magyar tejtermelők érdekeit azzal, hogy nem engedték el a kvótatúllépők bírságát. Ez nagyon fontos lépés, hiszen akik most is túlteljesítik tejtermelési kvótájukat, azok határozott versenyelőnyben vannak a többi tagállammal szemben. Helyzetük további javítása a bírságok elengedésével teljesen indokolatlan.

A harmadik hír az, hogy az orosz-ukrán konfliktus elérte az élelmiszerpiacot. A két fél kölcsönösen megtiltja egymás termékeinek importját. Ez tejszektorunk szempontjából azért fontos, mert mind Oroszország, mind Ukrajna jelentős sajtimportőr. Oroszországban már a legnagyobb beszállítók közé tartozó Ukrajna kitiltása előtt is sajthiány volt, hiszen korábban az EU termékeinek beszállítását is korlátozta. Ez Magyarországot azért érintheti, mert Lengyelország és Németország – amely mindkét piacra nagy mennyiségben szállít sajtot – komoly korlátokba ütközhetnek, hiszen az ukránoknak nem lesz szüksége annyi importra, mint az embargó előtt, az oroszok pedig a velük szembeni uniós fellépésre valószínűleg ismét kitiltással reagálnak majd. Ez sajnos sajtdömpinget okozhat hazánkban is. Emiatt is fontos a most indult fokozott ellenőrzés.

Összegezve: az év eddigi hónapjaiban tapasztalt piaci gondok általánosan nem okoznak jelentős kockázat-növekedést a tejtermelőkkel szemben. Amíg a tejárak nem esnek tartósan 100 Ft/kg alá (tekintettel a takarmányárak kedvező alakulására) nincs ok komoly aggodalomra. Ami a támogatások duplázódására, valamint a területalapú támogatások 150 ezer euró feletti részének elvonására vonatkozó híreket illetik, azok értékelésével meg kell várni a jogszabályi szövegeket. 

 

Szólj hozzá

körkép